Zagyvapálfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zagyvapálfalva
Zagyvapálfalva látképe.jpg
Egyéb elnevezés: Pálfalva
Közigazgatás
Település Salgótarján
Alapítás éve1909
Városhoz csatolás 1961
Irányítószám 3104
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól4 km
Elhelyezkedése
Zagyvapálfalva (Magyarország)
Zagyvapálfalva
Zagyvapálfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 19° 46′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 19° 46′ 49″
Zagyvapálfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvapálfalva témájú médiaállományokat.

Zagyvapálfalva egykor önálló község, 1961 óta Salgótarján része. 1909-ben jött létre Andrásfalva és Pálfalva egyesülésével.

Földrajza[szerkesztés]

Zagyvapálfalva Salgótarjánhoz közel délen helyezkedik el egy U alakú völgyben. A városrész 239 méteres tengerszint feletti magasságon. 2 km hosszan. A városrész egybeolvadt Salgótarjánnal és a Gorkij-lakóteleppel. A bányagépgyári rész is ide tartozik. Ez a vidék V alakú völgyben húzódik 1 km hosszan.

Főbb vizek[szerkesztés]

Zagyvapálfalván a főbb patak a Tarján-patak. A kisebbek közül a gépgyár felől folyik a Szánas-patak, egyesül a Zatkó-patakkal, majd innen Karancs-patak néven ömlik a Tarján-patakba. Ezen kívül néhány kisebb ér, vagy csermely folyik rajta keresztül. (Pl. a Vizslás irányából induló kisebb csermely, vagy a Rózsafa úttal párhuzamos, mára már csak időszakosan látható „Zúgó”.)

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Salgótarján felől érkezve a 21-es főúton vagy a 210-es főúton lehet elérni. Kazár felől a 2310-es közúton, amely éppen a római katolikus templom előtt megy el. Hatvan felől a 21-es főút 2x2 sávosan ér be. A 22-es főút is itt ér véget. Vasúton Zagyvapálfalva vasútállomást használva a 81-es vasútvonalon Hatvanból 1 óra 19 perc alatt, Salgótarjánból pedig 8 perc alatt lehet elérni. Helyközi autóbuszjáratok: 1010, 1020, 1021, 1301, 1305, 1307, 1349, 1351, 1384, 1447, 1520, 3045, 3051, 3052, 3055, 3058, 3060, 3061, 3062, 3063, 3064, 3065, 3066, 3070, 3072, 3075, 3080, 3081, 3082, 3126[1]

Története[szerkesztés]

Zagyvapálfalva 1909-ben keletkezett Andrásfalva és Pálfalva községek egyesüléséből.[2]

  • Andrásfalva

Az 1548. évi adóösszeírás szerint Lotho János birtoka volt. A későbbi összeírásokból hiányzik, sőt az 17051720. évi összeírásban sem fordult elő.

1826-ban a gróf Thoroczkay család és a Csoma örökösök voltak a helység birtokosai; majd a 19. század közepén, Gyürky Ábrahám, majd báró Solymosy Jenő volt a nagyobb birtokosa.

  • Pálfalva

Alsó- és Felső-Pálfalva egyesüléséből keletkezett. A település már a középkorban is létezett.

1548-ban Nagyfáy Balázs birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott.

Az 17151720. évi összeírásokban ismét szerepelt, de csak egy magyar és három tót háztartással.

1740-ben a Komjáthy és a Pakots családok, 1770-ben Mikulay István, Komjáthy Sándor, Pap József özvegye, Patkó István örökösei és Beniczky István voltak a földesurai.

A 19. század elején még puszta, 1826-ban Felső-Pálfalván 164-en, Alsó-Pálfalván 120-an laktak, közöttük Bornemissza Károly, Komjáthy özvegye és Okolicsányi Péter is.

1836-ban már egy községgé alakult s ekkor az alsópálfalvai részen 139, a felső pálfalvain 221 lakosa volt, földesurai pedig a Bornemissza, a Komjáthy, a Pap, az Okolicsányi és a Kun családok voltak. Később pedig Gyürky Ábrahám lett a legnagyobb birtokosa.

A község határában a „Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat”-nak volt kőszénbányája, Pock Jenőnek pedig táblaüveggyára. A községhez tartozott: Csókás-puszta, Erzsébet-huta és Frigyesakna bányatelepek.

Zagyvapálfalvát 1961-ben csatolták Salgótarjánhoz.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Jézus Szíve főplébánia-templom. 1933-ban községi összefogással dr. Fábián Gáspár építész ókeresztény bazilika stílusában készült tervei szerint épült. A főhajót szegélyező két mellékhajó üvegablakain Majoros Károly a keresztút, a szentélyben lévő három üvegablakon Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egész alakos képét jeleníti meg. Az oltártól balra egy bányász örökmécsest tart, jobbra a bányászok védőszentje Szent Borbála képe látható. 2018. június 10-én Beer Miklós váci megyéspüspök Jézus Szent Szíve ünnepi szentmiséjén, a templom 85. születésnapja alkalmából Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök csontereklyéjét ajándékozta a templomnak. Az ereklye alá a mártíromság színhelye, a Kistarcsai Központi Internálótábor szögesdrótjából vett darabot helyeztek.

Itt született[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]