Vanyarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vanyarc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Hrncsjár Mihályné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2688
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség1212 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vanyarc (Magyarország)
Vanyarc
Vanyarc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 30″, k. h. 19° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 30″, k. h. 19° 27′ 10″
Vanyarc (Nógrád megye)
Vanyarc
Vanyarc
Pozíció Nógrád megye térképén
Vanyarc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanyarc témájú médiaállományokat.

Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát déli részén fekszik, Budapesttől mintegy 70 kilométerre. A legközelebbi települések Bercel, Kálló, Szirák és Acsa, de közvetlen közúti kapcsolata csak az első hárommal van. A település főutcája a 2129-es út, amelyből itt ágazik ki déli irányban, Kálló felé a 2137-es út.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban.A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta.

A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. 1542-ben Viczmándy István és Szentmarjai Balázs az urai, de már mint puszta és a török adóztatás alá vetett helység szerepel.

Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták, és ún. porció adót vetettek ki rájuk. Az 1723-as dicalis összeírás Vanyarcot újonnan települt községként nevezi meg.

Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt. A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe.

Veres Pálné emléktáblája

A lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, mely a települési önkormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő az évente megrendezett Haluskafesztivál a sztrapacskafőző-versennyel, nemzetiségi találkozóval és táncházzal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Hugyecz Andrásné (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Hrncsjár Mihályné (független)[4]
  • 2014–2019: Hrncsjár Mihályné (KDNP)[5]
  • 2019-től: Hrncsjár Mihályné (Fidesz-KDNP)[1]

Vanyarc volt a 2014-es önkormányzati választás idején azon kevés magyarországi települések egyike, ahol a kormányon egyébként már második ciklus óta koalícióban, szövetségesként politizáló Fidesz és KDNP egymás ellenében politizált, és az egyetlen olyan település, ahol a KDNP polgármesterjelöltje nyert a Fidesz jelöltjével szemben. A hivatalban létő polgármester, Hrncsjár Mihályné a KDNP polgármester-jelöltjeként Katymári Lászlóval, a Fidesz jelöltjével csapott össze a polgármesteri székért, és nagy arányban nyert is. A Fidesz a képviselő-testületbe sem tudott bejuttatni egyetlen képviselőt sem (5 független és 1 KDNP-s jelölt jutott be), így a nagyobbik kiszorult a község vezetéséből.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 25%-a szlovák, 7%-a cigány, 1%-a német, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 15% szlováknak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 0,6%, evangélikus 53,7%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).[7]

Kultúra[szerkesztés]

  • Rozmarín Hagyományőrző Együttes és Néptánccsoport

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Viselettörténeti Babamúzeum
  • Tájház – szabadkéményes kemencével

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  4. Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  5. a b Vanyarc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Vanyarc Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]