Kazár (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazár
Kazár látképe
Kazár látképe
Kazár címere
Kazár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Gecse Ákos
Jegyző Szomszéd Csabáné
Irányítószám 3127
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1839 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 58,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kazár (Magyarország)
Kazár
Kazár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 19° 51′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 56″, k. h. 19° 51′ 05″
Kazár (Nógrád megye)
Kazár
Kazár
Pozíció Nógrád megye térképén
Kazár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazár témájú médiaállományokat.

Kazár: község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kazár-patak partján épült Kazár település Nógrád megye északkeleti részén fekszik, hét kilométerre a megyeszékhelytől, Salgótarjántól. A községet körülvevő hegyek, dombok geológiai szempontból egyidősek a Mátrával – húszmillió évesek. A Karancs-Medves térség földtani alapját képező oligo-miocén korú tengeri üledékek igen gyakran barnaszén telepekkel gazdagítják a föld belsejét.

Nevének eredete[szerkesztés]

Jelenleg még kérdéses, hogy a község neve azonosítható-e az egykori, 6-8. század táján virágzó keleti birodalom „Kazária” népnevével, amely birodalom határán a magyar törzsek közvetlenül a honfoglalás előtt - Levédiában - szomszédokként éltek.

Alternatív magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy mai csecsen nyelven a kazár szó "szép völgyet" jelent;[2] ha a település neve a honfoglalás korából való, akkor az egyszerűen ótörök (=türk nyelven) utalhat völgybeli fekvésére. Némiképp ezt támaszthatja alá, hogy történelmi Magyarország, azaz a Magyar Királyság déli részén található egyik leglátványosabb völgy,[3] az Al-Duna mészkő-sziklák közötti szorosa szintén a csupán egy betűben különböző "Kazán-szoros" nevet viseli.

Története[szerkesztés]

Kazár községről a legkorábbi írásos emlékek a 13. század elejéről származnak: 1220-ban Cazar néven emlegetik.

Feltételezhetően a falu helyén már kb. i. e. 1500. évben is létezett bronzkori telep, melynek köze lehetett az igen gazdag „pilinyi kultúrához”.

A 15-16. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. 1526 után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai.

A Rákóczi-szabadságharcot követő időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a 18-19. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek akkoriban.

1863-ban földrengés pusztított, 1873-ban kolera néptelenítette el a falut.

Kazár életében a 19. század második felében meghatározó személyiség volt a falu papja, Szabó István író, műfordító, aki 1857 és 1892 között dolgozott, publikált Kazári-pap néven. Homérosz nagy eposzait ő fordította elsőként magyarra, tagja volt a Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Ipar[szerkesztés]

A Székvölgy-pusztán már egészen korán - a 19. század közepén - elindult barnakőszén-bányászat mellett a lakosság elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt. Az 1920-as években még sikerrel termelő bányákat a szénkészletek apadásával bezárták, majd 1938-1940 között a rendkívüli, háborús szénigények miatt újra megnyitották.

Az 1946-os „széncsata” eredményeként az 1945. évi termelés megkétszereződött a nógrádi szénmedencében, de még messze elmaradt az 1942-estől. A hat kazári bányaüzem 11 termelő bányájában 2015 fő dolgozott bányamunkásként.

1947 és 1955 között megnyílt Kazár térségében a „Polyós I. táró”, a „Polyós II. lejtős akna”, a „Szurdoki lejtős akna”, a „Tőkés lejtős akna”, a „György lejtős akna”, de 1950 és 1955 között meg is szűnt a termelés 3 bányában. Az 1950-es évekre már 10 850 főre rúgott a bányászok száma és a kitermelt szén mennyisége megkétszereződött.

Annak ellenére, hogy az 1960-as évek elején már a romló minőséget szolgáltató üzemek közé sorolták, még az 1963-1964-es tervekben is szerepelt a tervek között a „Székvölgy II. táró” és a „Margit VIII. bánya” megnyitása, amelyek együtt mintegy 3,5 millió tonnányi becsült szénvagyonnal 2000-ig megoldották volna salgótarjáni acélgyár, a vízválasztói erőmű energia-termelési, felhasználási gondjait.

A gázprogramra való átállásra való felkészülés keretében már 1967-ben jelentős bányabezárásokra került sor. A kis beruházási igényű bányák még 1985-ig dolgoztak külszíni fejtéseken.

A falu fejlődésének változatos történetéhez még hozzátartozik, hogy az 1929-es híres munkás megmozdulások, sztrájkok idején Baglyasalja, Somlyóbánya mellett Kazáron voltak a leghevesebb munkás és bányász megmozdulások.

A faluban 1956 őszén 150 bányász kezdeményezett tüntető felvonulást október 28-án, s már egy nappal később létrehozták a kazári bányaüzem 48 tagú munkástanácsát.

Szerencsésnek mondható, hogy a leghevesebb tüntetések, sztrájkok falujából hiába hívták a tragikus emlékezetű december 8-i salgótarjáni tüntetésre a bányászokat. Otthon maradtak, vártak Kovács László kazári főaknász javaslatára, így a kazári bányászok nem estek áldozatául a golyózáporba fulladt salgótarjáni tüntetésnek.

Földrajz[szerkesztés]

Földrajzi érdekességek[szerkesztés]

Kazár legkülönlegesebb természeti adottsága a riolit-tufa, amely kb. 20 millió éve, a középső miocén korban keletkezett, tehát egyidős a Mátrával és a Karanccsal. Minden valószínűség szerint a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, ami a por mérettartománytól a néhány deciméteres rögökig terjed. A puha tufafelszínt a víz eróziós munkája formálta és benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva, ezt a geomorfológia Badlandnek nevezi. Ez utóbbi területeket a nagyobb méretű törmelékek védték meg a lepusztulástól. Száraz időben óvatosan, de jól be lehet járni a területet, esőzéskor azonban nem tanácsos rálépni sem, mert csúszik, mint a szappan és szinte letisztíthatatlanul ragad cipőre, ruhára.

Ugyanennek a dombvonulatnak a közeli részén egy másik földtani érdekesség is található. A megjelenésre is tetszetős földtani szelvény az ottnangi emelet felső részét és a kárpáti emelet bázisképződményeit mutatja be. A legfelső barnakőszéntelep fedőjében települő agyagos, majd homokos fedőképződményekben két padban Cardium (szívkagyló) fauna majd felette a finomszemcsés laza homokkőben Congeria ("kecskeköröm") maradványok figyelhetők meg. A műkedvelő érdeklődő számára mindebből talán csak maga a látvány érdekes, a szakemberek viszont – elemezve a rétegek elhelyezkedését, a bennük található élőlénymaradványokat – igen fontos következtetéseket vontak le az ország más, ehhez hasonló területeinek rétegtani értékeléséhez, a hajdani lagúnás területek üledékes kőzetei kialakulásának magyarázatához.

Éghajlat[szerkesztés]

A megye, így Kazár éghajlatát is a Cserhát alacsonyhegységi jellege határozza meg. A Karancs-Medves vidékének évi középhőmérséklete 8-9 °C, a tarjáni völgyben szeszélyes ingadozással.

Vízrajz[szerkesztés]

Nógrád megye vízfolyásokban gazdag, állóvizekben viszont szegény terület, csak kisebb tavai vannak. Kazár a Kazár-patak mentén épült, amely az év nagy részében alig látható ér, de olvadáskor és nagy esőzésekkor megduzzad. A közelben található tározótavak: Maconkai-tó, Mizserfa-Mátraszelei-tó, Mizserfai-tó, Kisterenyei-tó.

Érdekes vízföldrajzi különlegesség a szénsavas, kénhidrogénes forrás, a „csevice”, amely Kisterenyén található. Pásztón a 30 °C-os hévizet strandolásra használják.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nógrád megye Kézikönyve, Ceba Kiadó, 1997
  • Kazar.hu - a település hivatalos weboldala

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]