Szilaspogony
| Szilaspogony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Járás | Salgótarjáni |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Nagy György[1] |
| Irányítószám | 3125 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 298 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 20,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szilaspogony
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 07′ 02″, k. h. 20° 01′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 02″, k. h. 20° 01′ 06″ | |
Szilaspogony
Pozíció Nógrád megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilaspogony témájú médiaállományokat. | |
Szilaspogony község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Döntően a Szilas- és az Ortvány-patak határozza meg a település fekvését. Pár kilométerre a falutól található magasabb hegycsúcs a "Kiskő", és egy kicsit távolabb - Bárnához közelebb - fekszik a "Nagykő".
Szilaspogony Nógrád megye északkeleti részén, Heves megye határán található, közel Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határához, illetve az országhatárhoz is. Közvetlenül határos a Heves megyei Istenmezeje-Szederkénypuszta területével, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legközelebbi település (Domaháza), valamint Szlovákia legközelebbi települései (Tajti, Medveshidegkút, Egyházasbást és Vecseklő) is csak csak "egyugrásnyi", néhány kilométernyi távolságra vannak. Cereddel, Zabarral és Istenmezejével mellékutak kötik össze.
Története[szerkesztés]
A települést 1405-ben már említi oklevél Pogon néven.
1715-ben 5 és 1720-ban 4 magyar háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Fáy Abrahám volt a földesura.
A 19. század elején, a báró Kemény család birtoka volt. E családból báró Kemény Gábor 1891-ig volt itt birtokos. Az 1900-as évek elején Cziner Miksa dr.-nak volt itt nagyobb birtoka.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
A községhez tartozott: Hidalja-puszta és Kiskőalja-tanya is.
A falu neve 1954-ig Pogony volt, ekkor kapta az előtagot a helység határában csörgedező és a Tarnába futó Szilas-patakról. A patak viszont a medret kísérő szilfákról kapta a nevét.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
1910-ben 737 lakosából 708 magyar, 29 szlovák volt. Ebből 703 római katolikus, 24 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 35,3% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 2%, felekezeten kívüli 8,3% (9,3% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - a régi romos templom helyén épült, klasszicista stílusban.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szilaspogony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szilaspogony Helységnévtár
