Erdőtarcsa

	Erdőtarcsa
	A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
	; Erdőtarcsa címere
	; Erdőtarcsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Markó Róbertné (független)
Irányítószám	2177
Körzethívószám	32
	Népesség
Teljes népesség	465 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	15,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Erdőtarcsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″
	Erdőtarcsa Pozíció Nógrád vármegye térképén
	Erdőtarcsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtarcsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarcsa (egyértelműsítő lap).

A Végh-kúria

Erdőtarcsa község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest vármegyében lévő Tartsától (ma Nagytarcsa, illetve Kistarcsa).

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől mintegy 60 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserhát kisebb-nagyobb magaslatai között, a Tarcsai-patak (vagy Ilka-patak) völgyében, mely a belterületétől északra ered, Kiar-puszta közelében. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be.

Területe 1507 hektár, amiből mindössze 85 hektár a belterület. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Szirák és Egyházasdengeleg, északkelet felől Héhalom, délkelet felől Nagykökényes, dél felől Verseg, délnyugat felől Kálló, nyugat felől Erdőkürt, északnyugat felől pedig Vanyarc.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Kálló irányából a 2106-os útból kiágazó 21 152-es számú mellékúton, vagy ugyanezen útnak a 2109-es úttal képezett, Verseg és Héhalom közötti kereszteződése felől.

Természeti viszonyok[szerkesztés]

Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.

Története[szerkesztés]

Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.

Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.

1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.

A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.

1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Mészáros László (független)^[3]
1994–1998: Mészáros László (független)^[4]
1998–2002: Mészáros László (független)^[5]
2002–2006: Mészáros László János (független)^[6]
2006–2010: Mészáros László János (független)^[7]
2010–2014: Nagy Attiláné (független)^[8]
2014–2016: Markó Anita (független)^[9]
2016–2019: Csizmár Gyula (független)^[10]
2019-től: Markó Róbertné (független)^[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek, 1,4% szlováknak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,1%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (14% nem nyilatkozott).^[13]

Látnivalók[szerkesztés]

Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:

1870-ben épült a barokk stílusú Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély, ami ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza.
1820-ban épült klasszicista stílusú Végh-kúria, jelenleg magánlakás.
a 19. század második felében épült a szintén klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, ami most a csak alsó tagozatos iskolának és az óvodának ad helyet.
Halász Elemér kastélyát 1896-ban építették. Az épület köré a világ minden tájáról beszerzett fafajokat telepítettek. Kertje, a Dabasi-Halász arborétum természetvédelmi terület. Az épület nem látogatható, de az arborétum igen. Itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy. A telek 2010 nyarán teljesen elhanyagolt: ösvények, tájékoztató táblák nincsenek, embermagas a gaz, a kapu romokban.

Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.

A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.

A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.

Képgaléria[szerkesztés]

A római katolikus templom
A harangtorony
ház (Szabadság u. 8.)
A Dabasi-Halász arborétum részlete a kapu maradványaival
A Dabasi-Halász arborétum részlete
A fenyőgyűjtemény részlete az utca felől
Magyar Mihály: Honfoglaló című kompozíciója (2008) a Végh-kúria előtt
Magyar Mihály: Jézus a kehellyel című szobra (2010) a temető bejáratánál

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
↑ Erdőtarcsa település választási eredménye. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
↑ ^a ^b Erdőtarcsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Erdőtarcsa Helységnévtár