Karancsság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancsság
Karancsság.jpg
Karancsság címere
Karancsság címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Tóth Tihamér Sándor[1]
Irányítószám 3163
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1274 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 59,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancsság (Magyarország)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 52″, k. h. 19° 39′ 22″
Karancsság (Nógrád megye)
Karancsság
Karancsság
Pozíció Nógrád megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsság témájú médiaállományokat.

Karancsság község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Északkelet felől a Karancs hegység, délről a Cserhát vonulatai szegélyezik.
Közúton elérhető a 22-es főúton. Salgótarjántól északnyugatra, Szalmatercs, Ságújfalu, Karancskeszi és Nógrádmegyer közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Karancsság és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, ezt bizonyítják az itt talált különböző, a földből előkerült használati tárgyak is

A település első írásos említése a 13. századból származik.

Karancsság eredetileg a Záh nemzetség ősi birtoka volt. A 14. század első felében Záh Felicián birtoka volt, aki 1330 ápr. 17-én a királyi család ellen elkövetett véres merénylete következtében életét vesztette, összes javait, köztük e települést is, elkobozták, és azok a koronára szálltak.

1332-ben Károly Róbert király e helységet is az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi étekfogó mesternek, a Méhi család ősének adományozta.

1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint az itteni római katolikus plébánia már fennállt. Később, 1348-ban I. Lajos király a települést vásártartási joggal is felruházta.

1398-ban Méhi Jakab fia János volt a helység földesura, 1471-ben pedig Sághy László birtoka volt.

1548-ban Balassa Zsigmond és 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott.

1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartását vették fel.

1770-től Kubinyi Gáspár volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Margitnak, báró Prónay Szilveszter Gábornak, báró Prónay Rózának és Irmának volt itt nagyobb birtoka és az utóbbiaké volt az egykori Kubinyi-féle kastély is, melyet Kubinyi Gáspár 1794-ben építtetett.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, 1874-ben pedig a falu nagyobb része leégett.

1892-ben épült fel a falu mostani temploma, az 1891-ben lebontott és jellemzően érdekes románstílú templom helyén. A település 18. századbeli kápolnáját, mely a hagyomány szerint Záh Feliciánnak a község határában hajdan fennállt várának a köveiből épült.

Karancsság egyik határbeli hegyét Egyházhegy-nek nevezik; ennek oldalán épült a templom.

A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

1910-ben 1253 lakosából 1251 magyar volt. Ebből 1197 római katolikus, 37 evangélikus, 17 izraelita volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Karancsság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Légifotó Karancsságról