Rózsaszállás
Rózsaszállás (Ružiná) | |
![]() | |
Helyi katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Losonci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1499 |
Polgármester | Jozef Líška |
Irányítószám | 985 52 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | LC |
Népesség | |
Teljes népesség | 835 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 80 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 268 m |
Terület | 10,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 25′ 45″, k. h. 19° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 45″, k. h. 19° 33′ 00″ | |
Rózsaszállás weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsaszállás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rózsaszállás (1899-ig Rózsa-Lehota, szlovákul: Ružiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Losonctól 16 km-re, északnyugatra található.
Története[szerkesztés]
A település a 14. században keletkezett, 1499-ben "Rosalehota" néven említik először. A divényi váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 55 házában 420 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitet találtak. Ettől kezdve lakóinak egy része bányász lett. A bányászat az 1950-es években szűnt meg.
Fényes Elek szerint "Rózsa-Lehota, tótul Ruzsina, tót falu, Nógrád vmegyében, Divényhez 1/2 órányira: ut. post. Losoncz. – Határa 2109 hold, mellyből belsőség 39 h., szántóföld 617 h., rét 253 h., erdő 1200 hold. Ebből ismét urbéri beltelek 28, szántó 552, rét 138 hold; majorsági belsőség 11, szántó 65, rét 115, erdő 1200 hold. Földe dombokon s hegyeken, rétjei völgyben, bikkes és tölgyes erdeje kősziklás hegyeken fekszik. A föld agyagos és köves; müvelés mellett terem kevés tiszta buzát, több rozsot, árpát, zabot, és burgonyát. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, és erősen fuvaroznak mindenfelé, s azért vagyonosok. – Lakja 501 lélek, kik közt 498 kath., 3 evang., a kath. a divényi anyaegyházhoz tartozván. Van itt 4 hegyi patak, s a helység nyugoti oldalán egy hegyláncz, mellyben nevezetes mészbányák találtatnak, honnan legjobb igen fejér, erős és tiszta mész nagy mennyiségben égettetik. Mostani földesura a helységnek gróf Zichy József."[2]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Rózsaszállás. (Azelőtt Rózsa-Lehota.) A budapest–ruttkai vasútvonal közelében fekvő kisközség. Házainak száma 72, lakosaié 487, a kik tótajkúak, róm. kath, vallásúak. Postája Divény, távírója és vasútállomása Lónyabánya. E község már a középkorban szerepel. Az 1548. évi adóösszeírás szerint a Lossonczy család birtokában találjuk. Az 1562–63. évi török kincstári adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között van felsorolva, 12 adóköteles házzal. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a födesura. 1715-ben két magyar és 10 tót, 1720-ban 2 magyar és 14 tót háztartását írták össze. 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Zichy Károly volt az ura. Ő építtette azt a kúriát is, mely jelenleg Forgách Jánosé, a ki most a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1755-ben épült, de 1860-ban megújították. A község határában mészkő-, márvány- és elsőrendű magnezitkőbányák vannak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 546, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 857 lakosából 852 szlovák volt.
2011-ben 870 lakosából 795 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|