Béna (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Béna (Belina)
Római katolikus temploma
Római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Turisztikai régióNógrád (Szlovákia)
Rang község
Polgármester Csaba István
Irányítószám 986 01 (pošta Fiľakovo)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség 642 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület6,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Béna (Szlovákia)
Béna
Béna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′
Béna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Béna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Béna (szlovákul: Belina) magyar község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fülektől 3 km-re délkeletre, a Belina-patak jobb partján terül el.

Története[szerkesztés]

A település a 13. században keletkezett, 1371-ben "Bezin" néven említik először, de már 1240-ben szerepel birtokként "terra Baldun" alakban. 1427-ben az adóösszeírásban "Nagbelna" alakban szerepel. A névelőtagos megkülönböztetés a 14. században keletkezett Kisbelnától, mely nemesi község és a füleki váruradalom részét képezte. Nagybelna a Rátold nemzetségé, majd a 15. századtól a Derencsényieké, majd a 16. század végétől a Lorántffyaké. A 17. században a harcokban a település elpusztult. 1773-ban 22 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 36 házában 423 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „BÉNA, vagy Benna. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez két mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, ’s vagyonnyai is ollyanok lévén, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Benya, vagy Béna, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben,, Fülekhez 3/4 órányira: 428 kath. lak. Határa részint róna, részint dombos és igen termékeny. F. u. többen.”[3]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 410, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 607 lakosából 549 (90.4%) magyar és 36 (6.0%) szlovák.

2011-ben 642 lakosából 497 magyar és 63 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1896-ban épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]