Béna (település)
| Béna (Belina) | |
.jpg) |
|
| Római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Turisztikai régió | Nógrád (Szlovákia) |
| Rang | község |
| Polgármester | Csaba István |
| Irányítószám | 986 01 (pošta Fiľakovo) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 642 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 6,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Béna
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 51′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Béna témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Béna (szlovákul: Belina) magyar község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Fülektől 3 km-re délkeletre, a Belina-patak jobb partján terül el.
Története[szerkesztés]
A település a 13. században keletkezett, 1371-ben "Bezin" néven említik először, de már 1240-ben szerepel birtokként "terra Baldun" alakban. 1427-ben az adóösszeírásban "Nagbelna" alakban szerepel. A névelőtagos megkülönböztetés a 14. században keletkezett Kisbelnától, mely nemesi község és a füleki váruradalom részét képezte. Nagybelna a Rátold nemzetségé, majd a 15. századtól a Derencsényieké, majd a 16. század végétől a Lorántffyaké. A 17. században a harcokban a település elpusztult. 1773-ban 22 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 36 házában 423 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „BÉNA, vagy Benna. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez két mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, ’s vagyonnyai is ollyanok lévén, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Benya, vagy Béna, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben,, Fülekhez 3/4 órányira: 428 kath. lak. Határa részint róna, részint dombos és igen termékeny. F. u. többen.” [3]
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához, majd 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 410, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 607 lakosából 549 (90.4%) magyar és 36 (6.0%) szlovák.
2011-ben 642 lakosából 497 magyar és 63 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1896-ban épült.
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
