Ugrás a tartalomhoz

Szirk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirk (Sirk)
Szirk zászlaja
Szirk zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rangközség
Első írásos említés1421
PolgármesterPeter Sentandráši
Irányítószám049 64
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRA
Népesség
Teljes népesség1314 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület18,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 20° 06′ 02″48.618889°N 20.100556°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 08″, k. h. 20° 06′ 02″48.618889°N 20.100556°E
Szirk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szirk (szlovákul: Sirk) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyrőcétől 13 km-re, délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu felett 2 km-re, északnyugatra emelkedő Hradziste hegyen egykor vár állt. Szirk a 13. században keletkezett bányászok és favágók településként. 1421-ben „Chyrk” néven említik először, nevét valószínűleg egykori birtokosáról kapta. 1551-ben „Szyrk”, 1565-ben „Sirk”, 1593-ban „Rattko Zyrk” alakban említik a korabeli források. A csetneki Bebek család birtoka volt. A 15. század közepén a közeli Murány várát husziták foglalták el, ahonnan évekig zaklatták az egész vidéket. 1555-ben és 1556-ban a falut elpusztította a török. 1600 körül a murányi uradalom és a Murányi-völgy települései a gróf Rothtal család birtoka lettek, majd 1609-ben gróf Széchy Tamás vásárolta meg. 1646-ban lánya, Széchy Mária házasságával az uradalmat Wesselényi Ferenc szerezte meg. A 17. század második felében a falu gyors fejlődésnek indult. Amíg 1615-ben még csak 7 jobbágyház állt itt, később az érkezett új telepesekkel a lakosság száma megemelkedett. 1698-ban a Csáky család birtoka lett, akik a Sturman családnak adták zálogba. A kuruc háborúk és a pestisjárvány után 1720-ban Szirket csak 14 család lakta. A Sturmanok 1758-ban megvásárolták a községet. Ekkor kezdett fejlődni a bányászat és a kohászat a településen. Lakói ezenkívül még szénégetéssel is foglalkoztak. 1773-ban a lakosságot evangélikus szlovákok és román pásztorok alkották. 1786-ban 92 háza volt, ahol 116 családban 609 lakos élt. 1828-ban 90 házában 745 lakost számláltak. Lakói főként mezőgazdasággal és bányászattal foglalkoztak.

Egykori katolikus temploma a 13. században épült román-gótikus stílusban, később átépítették. A 16. században az evangélikusoké lett, akik 1785-ben új templomot építettek. A régi templom 1809-ben leégett, de mivel akkor a faluban már csak evangélikusok éltek, nem volt aki újjáépítse és sorsára hagyták. A romladozó épületet végül 1847-ben a bányatársaság vásárolta meg a katolikus egyháztól és átépítette a saját céljaira.

A vasérc itteni bányászatáról az első említés 1570-ből származik. Előbb a községtől délnyugatra fekvő, a Rónapatakhoz tartozó lelőhelyek kitermelése indult meg, majd Szirk közelében is bányák nyíltak. A falutól keletre emelkedő Vashegy majdnem tisztán vasércekből áll. Itt működött a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság egyik jelentős bányatelepe. Az itt (valamint a szomszédos Rákos községben) bányászott vasércet 13 km hosszú drótkötélpályán szállították a társulat likéri kohójába. A Banyiste nevű határrészén a termelés 1891. márciusában indult meg. 1871-re a Vörösvágás nevű településrészen megépült a vasmű. Itt már a 13. században is bányásztelepülés állt, mely Rákos várának uradalmához tartozott, később azonban elpusztult. A 19. században a kohó körül kezdett kialakulni az új telep, ahol aztán nagyolvasztó és vashámor is épült. Itt működött a gömöri térség legrégibb pörkölőkemencéje, mely 1871-ig, a vasmű felépüléséig üzemelt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZIRK. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Sturman Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rákoshoz közel, mellynek filiája; határja középszerű, fája elég van, szenet is égetnek.”[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Szirk, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz északra 1 órányira: 9 kath., 736 evang. lak., anyaekklézsiával. Földei hegyoldalban feküsznek, de azért hires sikeres rozsot adnak. Fő gazdasága azonban e helységnek a Zeleznik hegyében lévő vasbányákban áll. F. u. Sturmann. s m. t. Ut. post. Rimaszombat.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Szirk, a kövi völgyben fekvő tót kisközség, 154 házzal és 1025, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. A község újabb telepítés s hajdan szintén a 98jolsvai uradalomhoz tartozott. Később a gr. Csáky családé, továbbá a Czékus, Sturman és a Coburg herczegi családé lett. A Sturman-féle rész a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t. birtokába ment át, melynek itt a herczegi uradalommal, a kincstárral és Heinzelmann Alfréddal együtt az ú. n. Vashegyen vasbányái, Vörösvágáson pedig a herczegi uradalomnak vasgyára van. A község lakosai csaknem kizárólag bányászattal foglalkoznak. Az ág. h. ev. templom 1786-ban épült, de 1809-ben leégett és 1837-ben újra felépítették. A község postája Rákos, távírója és vasúti állomása pedig Nagyrőcze.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1366-en, többségében szlovák lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1044 lakosából 987 szlovák volt.

2011-ben 1161 lakosából 951 szlovák és 173 roma.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szirk&oldid=26470675”