Felsőfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőfalu (Chvalová)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1343
Polgármester Vladimír Vaculčiak
Irányítószám 982 63
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 174 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 222 m
Terület 9,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőfalu (Szlovákia)
Felsőfalu
Felsőfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 10′ 31″
Felsőfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőfalu (1899-ig Felfalu, szlovákul: Chvalová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 15 km-re északnyugatra a Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a kőkorszakban éltek emberek, ezt bizonyítják a bükki kultúrához tartozó település leletei. A korai bronzkorban a pilinyi kultúra népe élt itt, de kerültek elő pénzérmék a 11-12. századból is.

A mai település a 14. század elején keletkezett[forrás?], 1343-ban "Felfalu" néven említik először. 1427-ben "Felsewfalu" néven említik. Neve a szomszédos Szkáros településhez képesti elhelyezkedéséből származik. A 15. században a Zsoldos család birtoka, amely ekkor 12 portát bírokolt a faluban. A török támadások hatására lakóinak nagy része elmenekült és csak a 18. század elején telepítették újra. A későbbiekben története a birtokos Hanvay családhoz kapcsolódik. 1828-ban 224 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, faárukészítésből, pálinkafőzésből éltek.

Vályi András szerint „FÉL FALU. Chvalova. Tót falu Gömör Vármegyében, birtokosai Kováts, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Deresknek szomszédságában, ’s ennek filiája, Jolsvától sem meszsze. Határja nagyobb részén hegyes, és nehezen miveltetik, legelője szoross, mind a’ kétféle fája elég, malma az Uraságé helyben, piatzozása közel 672 gyümöltsös kertyei nagyok, és hasznosok, kendert áztató vize helyben, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint „Félfalu, Chwalowa, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Rima-Szombathoz 1 1/2 mfld: 49 kath., 175 ref. lak., kik magyarul is tudnak, de magok közt tótul beszélnek. Termékeny határ. Sok gyümölcs. Derék erdő." [3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1939 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 205, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 164 lakosából 98 szlovák és 64 magyar volt.

2011-ben 174 lakosából 60 szlovák, 60 magyar és 45 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1875-ben épült.
  • Régészeti lelőhely
  • Későbarokk kúria a 19. század elejéről, melyet később római katolikus templommá építettek át.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]