Gömörfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömörfalva (Gemerská Ves)
Katolikus templom
Katolikus templom
Gömörfalva címere
Gömörfalva címere
Gömörfalva zászlaja
Gömörfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Lévai Mónika
Irányítószám 982 62
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 952 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 196 m
Terület 17,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gömörfalva (Szlovákia)
Gömörfalva
Gömörfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 59″, k. h. 20° 16′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 59″, k. h. 20° 16′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörfalva (más néven Harkácssánkfalva, szlovákul Gemerská Ves) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 1960-ban alakult Harkács és Sánkfalva egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 8 km-re északnyugatra fekszik, a Turóc két partján.

Története[szerkesztés]

Harkácsot 1274-ben "Harkach" alakban említik először. Azon a területen keletkezett, melyet előzőleg V. István király adományozott az otrokocsi váruradalomnak. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 16. században lakói elmenekültek a török támadások elől. 1773-ban 14 zsellér lakta. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van" [2]

Fényes Elek szerint "Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Diszesiti e falut Draskóczy Sámuel ur kastélya, és csinos gazdasági épületei; van pálinkaháza, s a jászói prépostságnak emeletes háza. Bir továbbá két vendégfogadóval, mellynek egyike Draskóczy uré, másika a prépostságé." [3]

1910-ben 368 magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartoztt. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították.

Sánkfalvát 1266-ban "Raas" néven említik először, 1294-ben Sank, 1421-ben "Sankfalua" alakban említik. 1427-ben a Sánkfalvy és Husz családok a község birtokosai. A 15. században Alsó- és Felsősánk néven a jászói premontrei apátság birtoka. A 16. században lakói elmenekültek a török támadások elől és újra be kellett telepíteni. A 18. században a Steinicher és Draskóczy családok birtoka. 1828-ban 61 házában 474 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "SANKFALVA. Magy. falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Harkácshoz közel, határja közép termésű, juhai, méhei hasznosak." [2]

Fényes Elek szerint "Sánkfalu, helység, Gömör vmegyében, Harkács tőszomszédságában, a Jolsva és Kövi völgyéről lejövő, s itt összevágó országút mentiben a Thurócz vize mellett lapos helyen fekszik. A lakosok száma 458 megy, kik főleg r. kath., és mindnyájan magyarok. A közbirtok áll 12 urbéri, 10 5/8 majorsági telekből, 26 zsellérből és 7 lakóból; 1096 hold erdőből; a Thúrócz vizén van Dráskoczi Sámuel urnak malma. E helységet Dráskoczi Sámuel ur birja, – a lakosok fazekasok, mindamellett mindent megtermő szántóföldjeiket is jól mivelik. " [3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartoztt. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították.

Harkácsot és Sánkfalvát 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 353 magyar lakosa volt.

2001-ben 916 lakosából 618 magyar, 175 szlovák és 119 cigány volt.

2011-ben 952 lakosából 543 magyar, 256 szlovák és 102 cigány volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Műemlék kastélya 1768-ban későbarokk stílusban épült, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.
  • Másik kastélya 1778-ban épült, a 19. század első felében építették át.
  • Római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban.
  • A Palóc Tájházat 2010 novemberében adták át.
  • A Túroc néptánccsoportot és a Harkácsi Asszonykórust 2009-ben alapították.[4]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörfalva témájú médiaállományokat.