Felsőrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrás (Rašice)
Református templom
Református templom
Felsőrás címere
Felsőrás címere
Felsőrás zászlaja
Felsőrás zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Miklós Aladár
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 123 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 211 m
Terület 9,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrás (Szlovákia)
Felsőrás
Felsőrás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrás (szlovákul: Rašice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Alsó- és Felsőrás egyesítése nyomán jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 9 kilométerre, északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település előzményei a 11.-12. századra nyúlnak vissza. 1266-ban „Raas" néven említik először, ekkor a sajógömöri váruradalomhoz tartozott. 1294-ben „Raz" volt a neve. 1334-ben már két külön falurészből állt a település, mivel az írásokban „Kétrás"-ként szerepel. Egyházáról 1409-ben tesznek először említést. 1479-ben már külön faluként említik Alsó- és Felsőrás néven. A két falu lakói a 16. században reformátusok lettek. 1549-ben a Bebek család birtoka volt, melynek 8 portával adózott. Alsórás a török időkben elpusztult, de később újratelepült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Rás, vagy Rusztás Rás. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Alsó Vályhoz közel, Sankfalvához sem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, piatzozása két mértföldnyire, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, keresettye só alatt, és szőlőmunkából, második osztálybéli."[2]

1773-ban 24 család élt itt. 1828-ban 36 háza és 279 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Felső-Rás, magyar falu, Gömör vmegyében, alulról Lőkösháza helységgel határos, völgyben fekszik. Van a reform. templomjuk; lelkek száma 235, ezek közül férfi 115, asszony 120, mindnyájan magyarok. Van benne 6 6/8 urbéri, 7 1/8 majorsági, 12 urbéri zsellér, 360 holdnyi erdője, a lakosok hajdan a gyümölcs tenyésztésnek nagy kedvelői voltak; most már nem annyira, szántófölde búza, gabona termesztésre alkalmas, rétje nem a legjobb takarmányt termi. Földesura 2/3 részben a Draskóczi Sámuel, 1/3-ban Hevesi testvérek. Az egész helységet adófizető nép lakja. Ut. p. Tornalja."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Rás, a túróczi völgyben fekvő magyar kisközség, 65 házzal és 256 ev. ref. vallású lakossal. 1410-ben már a mai nevén szerepel és vele együtt az oklevelek Rás pusztát is említik. Később Alsó-Rás néven találjuk említve, megkülönböztetésül Rás pusztától. 1427-ben a runyai Soldos család az ura, később a Tornai család. 1550-ben Ferdinánd király új adományt ad a községre a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Szkárosi és Kerepeczy családoknak. Későbbi birtokosai azután a Draskóczy és a Hevessy család, most pedig a Sárközy örökösöknek van itt nagyobb birtokuk. Az ev. ref. templom nagyon régi épület, de néhány évvel ezelőtt megújították. Ide tartozik Puszta-Rás és Cslesza. Az előbbinek határában, a várhegyen, hajdan valami erőd volt, melynek azonban már a nyoma is alig látszik. Rás község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.

Ezután Vyšné Rášovo, illetve Horný Ráš volt a hivatalos neve, melyet 1927-től Rašice alakra változtattak. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 283-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 140 lakosából 132 magyar.

2011-ben 123 lakosából 115 magyar, 6 szlovák és 2 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

A református templom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrás témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]