Felsőrás
| Felsőrás (Rašice) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1266 | ||
| Polgármester | Miklós Aladár | ||
| Irányítószám | 982 62 (pošta Gemerská Ves) | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 111 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 9,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″48.472222°N 20.238889°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 20″, k. h. 20° 14′ 20″48.472222°N 20.238889°E | |||
| Felsőrás weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőrás (szlovákul: Rašice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Alsó- és Felsőrás egyesítése nyomán jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tornaljától 9 kilométerre, északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település előzményei a 11.-12. századra nyúlnak vissza. 1266-ban „Raas" néven említik először, ekkor a sajógömöri váruradalomhoz tartozott. 1294-ben „Raz" volt a neve. 1334-ben már két külön falurészből állt a település, mivel az írásokban „Kétrás"-ként szerepel. Egyházáról 1409-ben tesznek először említést. 1479-ben már külön faluként említik Alsó- és Felsőrás néven. A két falu lakói a 16. században reformátusok lettek. 1549-ben a Bebek család birtoka volt, melynek 8 portával adózott. Alsórás a török időkben elpusztult, de később újratelepült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Rás, vagy Rusztás Rás. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Alsó Vályhoz közel, Sankfalvához sem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, piatzozása két mértföldnyire, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, keresettye só alatt, és szőlőmunkából, második osztálybéli."[2]
1773-ban 24 család élt itt. 1828-ban 36 háza és 279 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Felső-Rás, magyar falu, Gömör vmegyében, alulról Lőkösháza helységgel határos, völgyben fekszik. Van a reform. templomjuk; lelkek száma 235, ezek közül férfi 115, asszony 120, mindnyájan magyarok. Van benne 6 6/8 urbéri, 7 1/8 majorsági, 12 urbéri zsellér, 360 holdnyi erdője, a lakosok hajdan a gyümölcs tenyésztésnek nagy kedvelői voltak; most már nem annyira, szántófölde búza, gabona termesztésre alkalmas, rétje nem a legjobb takarmányt termi. Földesura 2/3 részben a Draskóczi Sámuel, 1/3-ban Hevesi testvérek. Az egész helységet adófizető nép lakja. Ut. p. Tornalja."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Rás, a túróczi völgyben fekvő magyar kisközség, 65 házzal és 256 ev. ref. vallású lakossal. 1410-ben már a mai nevén szerepel és vele együtt az oklevelek Rás pusztát is említik. Később Alsó-Rás néven találjuk említve, megkülönböztetésül Rás pusztától. 1427-ben a runyai Soldos család az ura, később a Tornai család. 1550-ben Ferdinánd király új adományt ad a községre a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Szkárosi és Kerepeczy családoknak. Későbbi birtokosai azután a Draskóczy és a Hevessy család, most pedig a Sárközy örökösöknek van itt nagyobb birtokuk. Az ev. ref. templom nagyon régi épület, de néhány évvel ezelőtt megújították. Ide tartozik Puszta-Rás és Cslesza. Az előbbinek határában, a várhegyen, hajdan valami erőd volt, melynek azonban már a nyoma is alig látszik. Rás község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.
Ezután Vyšné Rášovo, illetve Horný Ráš volt a hivatalos neve, melyet 1927-től Rašice alakra változtattak. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 146 | 132 | 114 | 111 |
| Különbség | -9,58 % | -13,63 % | -2,63 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 112 | 111 |
| Eltérés | -0,89 % |
1910-ben 283-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 140 lakosából 132 magyar.
2011-ben 123 lakosából 115 magyar, 6 szlovák és 2 roma.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma 1306-ban épült, 1791-ben klasszicista stílusban építették át; legutóbb 1991-ben renoválták.
- Klasszicista kúriája a 18. század végén épült.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A 20. század elején Kodály Zoltán gyűjtött népdalokat a községben.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kétnyelvű helységnévtábla
Címeres üdvözlőtábla
Községi hivatal és kultúrház
Felsőrási utcakép
Régi ház a községben
Alapítási emlékmű
Régi ház a községben
Gémeskút
Utcakép
A volt iskola épülete
A református templom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A két világháború áldozatainak emléktáblája
1848-as honvédzászló a templomban
Festett famennyezet
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2017. március 15..
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
A Nagyrőcei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyrőce (Revúca) | ||
|  | |
