Baráttelke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baráttelke
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Közép-Gömör
Rang község
Polgármester Marián Kučerák
Irányítószám 049 16
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 464 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 331 m
Terület 15,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baráttelke (Szlovákia)
Baráttelke
Baráttelke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 05″, k. h. 20° 13′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 05″, k. h. 20° 13′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baráttelke témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baráttelke (1899-ig Mnisány, szlovákul: Magnezitovce, korábban Mnišany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Baráttelke és Korpás községek egyesítése. 2011-ben 464 lakosából 459 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 7 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település legrégibb említése 1427-ből származik "Monorethe" néven, amikor egy kolostor mellett keletkezett. Ekkor már 20 adózó portája volt. Lakói rezet és ezüstöt bányásztak. A 16. században a murányi váruradalomhoz tartozó településen a vlach jog alapján pásztorok telepedtek le, akik kezdetben kiváltságokat élveztek. 1773-ban 33 család lakott itt, közülük 4 zsellér és 9 pásztor volt. 1828-ban 43 házában 402 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, illetve a közeli ipari üzemekben és bányákban dolgoztak.

Vályi András szerint "MNISCÁNY. Tót falu Gömör várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Jolsvához nem meszsze, és annak filiája, határja hegyes, fájok, legelőjök van. " [2]

Fényes Elek szerint "Mnizsán, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, Jolsvához egy órányira: 35 kath., 367 evang. lak. Határa hegyes, kősziklás, s rajta ezüst, réz is találtatik: Szenet éget. F. u. h. Coburg. Ut. p. Jolsva." [3]

1910-ben 408, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. A háború után is megtartotta a település mezőgazdasági és bányászati jellegét. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

2001-ben 435 lakosából 426 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt található Közép-Európa legnagyobb magnezitbányája.
  • Klasszicista haranglába a 19. század elején készült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]