Poloszkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poloszkó (Ploské)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Eva Bakošová
Irányítószám 982 65
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 74 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 313 m
Terület 7,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poloszkó (Szlovákia)
Poloszkó
Poloszkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 16″, k. h. 20° 05′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 16″, k. h. 20° 05′ 10″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poloszkó (szlovákul: Ploské) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 74 lakosából 72 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 16 km-re délnyugatra a Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század közepén keletkezett, 1413-ban Palazka néven említik először. 1450-ben "Polozka", 1563-ban "Plosky", 1571-ben "Ploskie", 1590-ben "Ploskuo", 1600-ban "Polosko", 1620-ban "Ploszka" alakban szerepel az írott forrásokban. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 11 portát birtokoltak a faluban. A 16. század végétől több nemesi család birtoka. 1773-ban 19 munkás és 3 zsellércsalád lakta. 1828-ban 30 házában 255 lakos élt. Lakói kezdetben állattenyésztéssel, később főként vasművességgel foglalkoztak és a közeli bányákban dolgoztak.

Vályi András szerint „POLOSZKA. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ratkóhoz mintegy fél mértföldnyire, földgye hegyen vagyon, ’s nehezen miveltetik, réttyeit a’ vizek járják, legelője van, fája is mind a’ kétféle, piatzozása kettő közel, harmadik osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Poloszka, tót falu, Gömör vmegyében, Ratkóhoz északra 1/2 órányira: 19 kath., 236 evang. lak. Földei hegyoldalban feküsznek, és soványak. Találtatik itt az anyagnak egy neme, mellyel tenta helyett irni is lehet. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat.”[3]

1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott. A háború után lakói földművesek, bányászok voltak.

2001-ben 79 lakosából 70 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az egykori vaskohászat emléke az 1814-ben épített vashámor épülete.
  • A falutól nem messze az erdőben kis tó található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]