Murányszabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Murányszabadi (Muránska Lehota)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1453
Polgármester Miloslav Marčák
Irányítószám 049 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 204 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület7,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murányszabadi (Szlovákia)
Murányszabadi
Murányszabadi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 40″, k. h. 20° 02′ 50″
Murányszabadi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murányszabadi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányszabadi (1899-ig Murány-Lehota, szlovákul: Muránska Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 12 km-re északnyugatra, a Szlovák-Érchegység délkeleti részén, a Murányi-fennsíkon, 388 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

1453-ban „Lehota” néven említik először. A falut a 15. század közepén a vlach jog alapján telepítették a jolsvai uradalom területén. 1551-ben „Lehota Maior”, 1573-ban „Lehotka, Lehotta Maior et Minor”, 1672-ben „Murany Lehota” alakban szerepel az írott forrásokban. 1553-ban hat adózó portája létezett. A 16. századtól a murányi váruradalom része volt. Lakói főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 1617. században sokat szenvedett a török rajtaütésektől. Az 1710-ben pusztító pestisjárvány 137 áldozatot követelt. 1773-ban 16 jobbágy és 15 zsellérportája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Murány Lehota. Elegyes falu Gömör Várm. földes ura G. Kohári Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Murány Hosszúrétnek szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű, legelője hasznos, fája elég van.[2]

1828-ban 43 házában 481 lakos élt. Lakói ekkor szénégetéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak, valamint a környékbeli kohókban dolgoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Murány), tót f., Gömör és Kis-Honth vmegyében, Murányhoz délre 3/4 órányira a völgyben: 481 kath. lak. Határa nyugotnak rozsra, zabra elég termékeny, de észak és kelet felé olly kősziklás, hogy kecskék alig mászhatják meg. Az itt fakadó vizek meszesek, s soha be nem fagynak, egyébiránt pisztránggal bővölködnek. F. u. h. Coburg. Ut. posta Rosnyó 10 óra.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Muránylehota, a Lehota patak mellett fekvő tót kisközség, 77 házzal és 408 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a jolsvai, illetőleg a murányi várbirtokok közé tartozott és azoknak sorsában osztozott. Most is a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Az e községtől délre eső Polána hegyből fakad az ú. n. Ratkói patak. A falu katholikus temploma 1820-26 között épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Murány.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 379, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 249 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 205 lakosából 186 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1826-ban klasszicista stílusban épült. Benne ismeretlen mester által faragott műemlék szobrok találhatók.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)