Ágostonlak
| Ágostonlak (Závadka nad Hronom) | |||
 | |||
| Ágostonlak főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Tešlár | ||
| Irányítószám | 976 67 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2082 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 627 m | ||
| Terület | 41,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′, k. h. 19° 55′48.850000°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 19° 55′48.850000°N 19.916667°E | |||
| Ágostonlak weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágostonlak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ágostonlak (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a vlach jog alapján alapították a 16. században, 1611-ben „Nagypatak” néven említik először. Magyar nevét egykori birtokosa, Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. 1617-ben „Zavadka”, 1650-ben „Zavadka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A murányi váruradalom része volt. Lakói állattartással, faáru, fazsindely készítéssel, faúsztatással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 18. században határában vasércbányát nyitottak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVATKA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Polánkához nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, legelője elég, erdeje van, deszkával, és zsendellyel kereskednek lakosai.”[2]
1826-ban a vas feldolgozására vashámor épült itt. 1828-ban 123 házában 1126 lakos élt. 1860-tól vasmű működött a településen.
A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Zavadka, Gömör v. tóth f. a Garan völgyében, Polánka és Helpa között: 1337 kath. lak. Nagy határa hegyekből, erdőből, legelőből áll; kevés szántóföld a Garan vidékén a jobbak közé tartozik. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Závodka, garamvölgyi tót kisközség, 188 házzal és 1506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár tartozéka volt és ennek uraival változtak a birtokosai. Most Fülöp Szász Coburg Gothai herczegnek van itt nagyobb birtoka. Széchi Mária birtoklása idejében Joanelli és Keczer Ferencz bírták zálog czímén. Katholikus temploma 1788-ban épült. A községnek postája Helpa, távírója Pohorella és vasúti állomása Bikás. Ide tartoznak a Sztoski és Klatna telepek.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.
Lakói a háború után főként a Coburg vasműben dolgoztak, melyet 1926-ban zártak be. Ezután főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1948 és 1950 között felépült a Sigma gyár, mely sokaknak adott munkát a településen.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2581 | 2464 | 2394 | 2082 |
| Különbség | -4,53 % | -2,84 % | -13,03 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2099 | 2082 |
| Eltérés | -0,80 % |
1910-ben 1526, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2469 lakosából 2367 szlovák volt.
2011-ben 2459 lakosából 2182 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült barokk stílusban. 1932-ben átépítették.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ András, Vályi. "Magyar országnak leírása". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. február 25..
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. február 25..
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
|  | |
