Ágostonlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ágostonlak (Závadka nad Hronom)
Ágostonlak főutcája
Ágostonlak főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang község
Polgármester Ján Tešlár
Irányítószám 976 67
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség2326 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság627 m
Terület41,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ágostonlak (Szlovákia)
Ágostonlak
Ágostonlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″
Ágostonlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágostonlak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ágostonlak (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a vlach jog alapján alapították a 16. században, 1611-ben „Nagypatak” néven említik először. Magyar nevét egykori birtokosa, Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. 1617-ben „Zavadka”, 1650-ben „Zavadka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A murányi váruradalom része volt. Lakói állattartással, faáru, fazsindely készítéssel, faúsztatással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 18. században határában vasércbányát nyitottak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVATKA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Polánkához nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, legelője elég, erdeje van, deszkával, és zsendellyel kereskednek lakosai.[2]

1826-ban a vas feldolgozására vashámor épült itt. 1828-ban 123 házában 1126 lakos élt. 1860-tól vasmű működött a településen.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Zavadka, Gömör v. tóth f. a Garan völgyében, Polánka és Helpa között: 1337 kath. lak. Nagy határa hegyekből, erdőből, legelőből áll; kevés szántóföld a Garan vidékén a jobbak közé tartozik. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Závodka, garamvölgyi tót kisközség, 188 házzal és 1506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár tartozéka volt és ennek uraival változtak a birtokosai. Most Fülöp Szász Coburg Gothai herczegnek van itt nagyobb birtoka. Széchi Mária birtoklása idejében Joanelli és Keczer Ferencz bírták zálog czímén. Katholikus temploma 1788-ban épült. A községnek postája Helpa, távírója Pohorella és vasúti állomása Bikás. Ide tartoznak a Sztoski és Klatna telepek.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.

Lakói a háború után főként a Coburg vasműben dolgoztak, melyet 1926-ban zártak be. Ezután főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1948 és 1950 között felépült a Sigma gyár, mely sokaknak adott munkát a településen.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2469 lakosából 2367 szlovák volt.

2011-ben 2459 lakosából 2182 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült barokk stílusban. 1932-ben átépítették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)