Ágostonlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ágostonlak (Závadka nad Hronom)
Ágostonlak főutcája
Ágostonlak főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Polgármester Ján Tešlár
Irányítószám 976 67
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség2326 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság627 m
Terület41,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ágostonlak (Szlovákia)
Ágostonlak
Ágostonlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 55′ 00″
Ágostonlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágostonlak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ágostonlak (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 23 km-re keletre, a Garam partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a vlach jog alapján alapították a 16. században, 1611-ben „Nagypatak” néven említik először. Magyar nevét egykori birtokosa, Ágoston coburgi herceg tiszteletére kapta. 1617-ben „Zavadka”, 1650-ben „Zavadka” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A murányi váruradalom része volt. Lakói állattartással, faáru, fazsindely készítéssel, faúsztatással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 18. században határában vasércbányát nyitottak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVATKA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik Polánkához nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, legelője elég, erdeje van, deszkával, és zsendellyel kereskednek lakosai.[2]

1826-ban a vas feldolgozására vashámor épült itt. 1828-ban 123 házában 1126 lakos élt. 1860-tól vasmű működött a településen.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Zavadka, Gömör v. tóth f. a Garan völgyében, Polánka és Helpa között: 1337 kath. lak. Nagy határa hegyekből, erdőből, legelőből áll; kevés szántóföld a Garan vidékén a jobbak közé tartozik. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Závodka, garamvölgyi tót kisközség, 188 házzal és 1506 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár tartozéka volt és ennek uraival változtak a birtokosai. Most Fülöp Szász Coburg Gothai herczegnek van itt nagyobb birtoka. Széchi Mária birtoklása idejében Joanelli és Keczer Ferencz bírták zálog czímén. Katholikus temploma 1788-ban épült. A községnek postája Helpa, távírója Pohorella és vasúti állomása Bikás. Ide tartoznak a Sztoski és Klatna telepek.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.

Lakói a háború után főként a Coburg vasműben dolgoztak, melyet 1926-ban zártak be. Ezután főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1948 és 1950 között felépült a Sigma gyár, mely sokaknak adott munkát a településen.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2469 lakosából 2367 szlovák volt.

2011-ben 2459 lakosából 2182 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült barokk stílusban. 1932-ben átépítették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 25.)