Alsószabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsószabadi
Dolna Lehota.png
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Polgármester Viera Hudíková
Irányítószám 976 98 (pošta Lopej)
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség732 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület55,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószabadi (Szlovákia)
Alsószabadi
Alsószabadi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 08″, k. h. 19° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 08″, k. h. 19° 30′ 21″
Alsószabadi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószabadi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószabadi (1899-ig Alsó-Lehota, szlovákul: Dolná Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 15 km-re északnyugatra a Vajszkói patak partján 480 m magasan fekszik. A község határa az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park területére esik.

Története[szerkesztés]

A települést 1358-ban alapították a zólyomlipcsei uradalom területén. Alapítója és első bírája egy Petrik nevű királyi udvarnok volt, aki udvari szolgálataiért kapta a birtokot I. Lajos királytól. 1424-ben "Petwrlehota" néven említik először. 1455-ben "Lehota Petri", 1464-ben "Petrik Lehathaya", 1528-ban "Inferior Lehotha", 1536-ban "Lehotka" néven említik az írott források. Lakói a 17. századtól a kincstári bányák és kohók közötti fuvarozással foglalkoztak, uradalmi csőszök, halászok voltak. 1828-ban a faluban 109 ház állt 901 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással és kereskedéssel, csipkeveréssel foglalkoztak. Termékeiket messze földön, egész Magyarországon és a Balkánon is árulták. A 19. század végén antimonbánya nyílt a településen.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Lehota. Népes két tót falu Zólyom Várm. földes Ura mind a’ kettőnek a’ Lipcsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, Alsó Lehota Lopejnek filiája, földgyeik termékenyek, réttyei kétszer kaszáltattak. Felső Lehotának határja soványabb."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Lehota, tót falu, Zólyom vmegyében, dombos völgyben, út. p. Beszterczebánya 4 3/4 óra. Határa 9461 hold 854 négyszögöl, mellyből szántóföld 749 h., rét 1808 h., legelő 312. h., erdő 4284 h., havasok 2237 h., kert 1 h., s 1156 négyszögöl, a többi utak és miveletlen térek. Ezekből majorsági szántóföld 164 h., rét 516 h., kert 649 négyszögöl, legelő 17 h. 1495 négyszögöl, havas 459 h. 720 négyszögöl; az erdő közös. Földje a buzán és tengerin kivül mindent megterem, de szüken. Szarvasmarha és kecske tenyésztetik. Van Veiszkova nevü patakja, egy meleg forrása, melly még eddig meg nem vizsgáltatott, Hola nevü magas hegyén Dupua nevü sziklabarlangja, melly nevét viszhangjáról vevé. A Veiszkova folyón van egy kamarai vashámor, mellyben 3 kemencze dolgozik. Lakja 726 r. kath., 149 evang. Birtokosai a Skultéty nemzetség és a kamara. " [3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1092, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 739 lakosából 726 szlovák volt.

2011-ben 784 lakosából 741 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]