Ugrás a tartalomhoz

Felsőszabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszabadi (Horná Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1406
PolgármesterVladimír Bušniak
Irányítószám976 81 (pošta Podbrezová)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség598 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság532 m
Terület45,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 32′48.833333°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 32′48.833333°N 19.533333°E
Felsőszabadi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszabadi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszabadi (1899-ig Felső-Lehota, szlovákul: Horná Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, de a késői bronzkorból is találtak maradványokat.

A falut 1406-ban „Superior Lehota” alakban említik először. 1424-ben „Felsewlehota”, 1455-ben „Lyhota regis”, 1512-ben „Lehotka”, 1529-ben „Lehotka Superior” néven tűnik fel. A 16. századig a zólyomlipcsei uradalomhoz tartozott, határában aranyat bányásztak. Később a nők csipkét vertek és árultak szerte Magyarországon, a férfiak pedig drótozással foglalkoztak és járták az országot.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Alsó, és Felső Lehota. Népes két tót falu Zólyom Várm. földes Ura mind a’ kettőnek a’ Lipcsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, Alsó Lehota Lopejnek filiája, földgyeik termékenyek, réttyei kétszer kaszáltattak. Felső Lehotának határja soványabb.[2]

1828-ban 151 háza és 1168 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Lehota, tót falu, Zólyom vmegyében, két dülőn s a közte terjedő völgyben, Beszterczebányához 4 1/2 óra. Határa az irtványokon kivül 3349 h. szántóföld, 288 h. rét, 3061 h. erdő. Egész urb. telek 22. Földje sovány s főleg zabot és burgonyát terem. Szarvasmarhát s kevés juhot tenyészt. Lakja 662 evang., 450 kath., s mindenik felekezetnek helyben van temploma. Hradek nevű hegyén hajdan vár állott, Hola magas hegyéről pedig némelly évben le sem olvad a hó. Határát egy kis patak hasitja. Birja a kamara.[3]

A 20. század elején sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1438, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 584 lakosából 551 szlovák volt.

2011-ben 580 lakosából 527 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]