Vámos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vámos (Mýto pod Ďumbierom)
Vámos látképe
Vámos látképe
Vámos címere
Vámos címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Első írásos említés 1696
Polgármester Roman Švantner
Irányítószám 976 44
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség525 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság621 m
Terület10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámos (Szlovákia)
Vámos
Vámos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″
Vámos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámos (szlovákul: Mýto pod Ďumbierom, németül: Mauth) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 10 km-re északra, a Štiavničky-völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. században a liptói úti vámhely mellett keletkezett Breznóbánya hűbéres településeként. 1696-ban „Mito”, 1786-ban „Mitó” alakban említik. A 17. századig lakói nemesfémet és vasércet bányásztak, szenet égettek, később mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, fakitermeléssel, kohászattal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MITO. Maut. Vámosfalu. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Breznyó Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik e’ Városnak szomszédságában, és filiája, határja hegyes, és hideg, fája, legelője elég van, földgye közép termékenységű.[2]

1828-ban 90 házában 678 lakos élt, akik a 19. és 20. században a Breznóbánya környéki vasüzemekben, fűrésztelepeken dolgoztak munkásként és fuvarosként. A nők közül sokan foglalkoztak vászonszövéssel, csipkeveréssel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vámosfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a breznóbányai uradalomban, 358 lak.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Lakosságának maximumát 1940-ben érte el 1200 fővel. A háború után a falu gyors fejlődésnek indult. A családi házak nagy többségét felújították, iskola, tűzoltó szerház, két szálloda, 8 panzió épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1068, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 556 lakosából 547 szlovák volt.

2011-ben 526 lakosából 493 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1822 és 1828 között épült, 1932-ben klasszicista stílusban újították fel.
  • Szent Máté tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, a 20. században átépítették.
  • 19. századi gerendás faházak az út mellett.
  • Kovácsműhelye a 20. század elején épített népi építmény.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]