Vámos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vámos (Mýto pod Ďumbierom)
Vámos látképe
Vámos látképe
Vámos címere
Vámos címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1696
Polgármester Roman Švantner
Irányítószám 976 44
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség 526 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság621 m
Terület10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámos (Szlovákia)
Vámos
Vámos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″
Vámos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámos (szlovákul: Mýto pod Ďumbierom, németül: Mauth) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 526 lakosából 493 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 10 km-re északra a Štiavničky-völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. században a liptói úti vámhely mellett keletkezett Breznóbánya hűbéres településeként . 1696-ban "Mito", 1786-ban "Mitó" alakban említik. A 17. századig lakói nemesfémet és vasércet bányásztak, szenet égettek, később mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, fakitermeléssel, kohászattal foglalkoztak. 1828-ban 90 házában 678 lakos élt. A 19. és 20. században a Breznóbánya környéki vasüzemekben, fűrésztelepeken dolgoztak munkásként és fuvarosként. A nők közül sokan foglalkoztak vászonszövéssel, csipkeveréssel.

Vályi András szerint "MITO. Maut. Vámosfalu. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Breznyó Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik e’ Városnak szomszédságában, és filiája, határja hegyes, és hideg, fája, legelője elég van, földgye közép termékenységű."[2]

Fényes Elek szerint "Vámosfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a breznóbányai uradalomban, 358 lak."[3]

1910-ben 1068, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. Lakosságának maximumát 1940-ben érte el 1200 fővel. A háború után a falu gyors fejlődésnek indult. A családi házak nagy többségét felújították, iskola, tűzoltó szerház, két szálloda, 8 panzió épült.

2001-ben 556 lakosából 547 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1822 és 1828 között épült, 1932-ben klasszicista stílusban újították fel
  • Szent Máté tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, a 20. században átépítették.
  • 19. századi gerendás faházak az út mellett.
  • Kovácsműhelye a 20. század elején épített népi építmény.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.