Máté apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Máté apostol
Szent Máté (Jusepe de Ribera festménye, 1632)
Szent Máté
(Jusepe de Ribera festménye, 1632)
apostol, evangélista
Születése
1. század
Kafarnaum
Halála
60 körül
Hierapolisz közelében, Etiópia
Tisztelete
Egyháza Etióp ortodox egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Ünnepnapja október 22.
Kopt ortodox egyház
szeptember 21.
Római katolikus egyház
november 16.
Ortodox kereszténység
Jelképei angyal
Védőszentje Olaszország, bankárok, adószedők
Irodalmi munkássága
Fő művei

A Wikimédia Commons tartalmaz Máté apostol témájú médiaállományokat.

Máté apostol, Szent Máté, Máté evangélista (? – kb. 60[1]), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Az ókeresztény hagyomány szerint a négy evangélium íróinak egyike.

Személye, élete[szerkesztés]

Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Eredetileg vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak zsidó űzőit) az izraeliták megvetették, mivel a Római Birodalom számára (is) dolgoztak, s többnyire a saját zsebükre is. A zsinagógákban sem imádkozhattak.[2] Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) működött, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

A Máté evangélium kérdése[szerkesztés]

Máté neve alatt maradt fenn egy evangélium, mely Jézus életét foglalja össze születésétől egészen feltámadásáig (megírt időtartam i. e. 2 – i. sz. 33). A hagyományos álláspont szerint ez az evangélium eredetileg arámi nyelven íródott i. sz. 50 környékén. Erre utal Szent Jeromos De viris illustribus című munkája, amelynek 3. fejezetében ezt mondja; „Máté, akit Lévinek is hívtak, s aki adószedőből lett apostol, először héber nyelven és héber betűkkel írta meg a Krisztusról szóló evangéliumot Júdeában”. Jeromos hivatkozik ennek az evangéliumnak a létezésére; héber szöveggel még az i. sz. negyedik században is megvolt Pamphilusnak, Eusebius mesterének könyvtárában Caesareában. Origenész az evangéliumokról szóló fejtegetéseiben Euszebioszt idézte: „Az első írás… Mátétól való… s héber nyelven íródott azoknak, akik a judaizmusból jöttek, hogy higgyenek.”. Tekintve, hogy a hivatkozások a héber nyelvre utalnak, így az első példány nagy valószínűséggel egyenesen Mátétól héber nyelven íródott. (Elképzelhető az, hogy egy Máté tanítványi köréhez tartozott személy később átírta görög nyelvre, mivel akkortájt a római birodalomban az volt az általánosan használt nyelv. De nem zárható ki, hogy maga Máté írta át később.)

Mai biblikusok kétségbe vonják mind a keletkezés időpontját, mind az eredeti nyelvére vonatkozó hagyományt (arám Máté-elmélet), mind pedig Máté apostol szerzőségét, és a szöveg keletkezését Máté halálának hagyomány szerinti időpontjánál is későbbre, Kr. u. 80-90 közöttre teszik görög nyelven.

Neve alatt fennmaradt iratok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentek élete az év minden napjára III., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933, 368. o.
  2. Zakeus főadószedő példázata

Források[szerkesztés]