Garampéteri
| Garampéteri (Predajná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1285 | ||
| Polgármester | Tatiana Čontofalská | ||
| Irányítószám | 976 63 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1248 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 452 m | ||
| Terület | 23,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″48.813889°N 19.462500°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 19° 27′ 45″48.813889°N 19.462500°E | |||
| Garampéteri weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garampéteri témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Garampéteri (1886-ig Predojná, szlovákul: Predajná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Breznóbányától 15 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1285-ben „Predynmyh”, „Predyuich” alakban említik először. 1358-ban a zólyomlipcsei váruradalom része volt, akkor „Prydem” alakban említik. 1424-ben „Predauia”, 1441-ben „Predayna” néven szerepel. Háromkirályok tiszteltére szentelt régi temploma a 15. században épült. A középkorban arany és ezüstbányája volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PREDOJNA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Libet Bányához másfél mértföldnyire, határja meglehetős termésű.”[2]
Sörfőzdéjét 1800-ban alapították. 1828-ban 107 házában 834 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Predajna, tót falu, Zólyom vmegyében, Garan folyó mentiben, völgyben, a lőcsei országutban, ut. p. Beszterczebányától keletre 4 órányira. Hajdan mezőváros volt, s most is illy pecséttel él. Urbéri telek 24, s a kamarának is van egy majorsági épülete, ehez tartozó bizonytalan mennyiségű földbirtokkal. Erdő 3163 h. Földe a legjobbakhoz tartozik e vidéken, s minden divatozó vetemények sikerrel teremnek benne. Lakja 930 kath., kik házaló kereskedők, földmüvesek. Telkes van 67, házas zsellér 26, házatlan 12. Van itt továbbá kath. paroch. templom, iskola, sörfőzőház, malom, a Garanon kivül Jaszena nevű patak, s a kamarának mint földesurnak egy majorsága.”[3]
Lakói a század második felétől ipari üzemekben is dolgoztak. 1890-től gőzfűrész is üzemelt a községben. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1246 | 1386 | 1349 | 1248 |
| Különbség | +11,23 % | -2,66 % | -7,48 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1265 | 1248 |
| Eltérés | -1,34 % |
1880-ban 932 lakosából 4 magyar és 867 szlovák anyanyelvű volt. Krámlistján 33 szlovák anyanyelvű élt.
1890-ben 970-en lakták, ebből 14 magyar és 923 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 1097 lakosából 36 magyar és 1006 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1071-en lakták: 157 magyar, 897 szlovák, 8 német, 2 ruszin és 7 egyéb anyanyelvű. Ebből 1031 római katolikus, 26 evangélikus, 9 izraelita, 3 református és 2 görög keleti vallású volt.
1921-ben 957 lakosából 9 magyar és 945 csehszlovák volt.
1930-ban 992-en lakták, ebből 11 magyar és 980 csehszlovák.
1991-ben 1290 lakosából 1280 szlovák volt.
2001-ben 1346 lakosából 1322 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1357-en lakták, ebből 1233 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült, eredetileg késő gótikus stílusban. 1612-ben és 1754-ben átépítették. Körítőfal övezi.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1861-ben épült.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1835-ben épült.
- A plébánia épülete 1673-ban épült rokokó stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Klasszicista kúriáját a 19. század első felében építették.
- Alagútját 1928-ban építették, 1971-ben felújították.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
|  | |
