Garamolaszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garamolaszka (Valaská)
Valaská01.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Első írásos említés 1470
Polgármester Juraj Uhrin
Irányítószám 976 46
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség3442 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság489 m
Terület63,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamolaszka (Szlovákia)
Garamolaszka
Garamolaszka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 19° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 19° 34′ 27″
Garamolaszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamolaszka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamolaszka (1886-ig Valaszka, szlovákul: Valaská) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 6 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. 1470-ben említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A falu azonban jóval korábbi alapítású lehet, valószínűleg azonos az 1424 és 1441 között Tergorth, Togarth alakokban említett településsel. 1528-ban "Vlachfalwa", 1547-ben "Walachosch Dorf", 1563-ban "Wallachisches Dorf", 1673-ban "Valachorum villa" alakban szerepel az írott forrásokban. Lakói vlach pásztornépek voltak. 1828-ban 108 házában 814 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak, de a 18. - 20. században a környék fűrésztelepein, vasgyáraiban is dolgoztak.

Vályi András szerint "VALASZKA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Új Barla falunak szomszédságában, és annak filiája; határjának 1/3 része hegyes, Garkum-vize néha megönti, legelője, fája elég, földgyének nagyobb része termékeny."[2]

Fényes Elek szerint "Valaszka, tót falu, Zólyom vmben, a Garan folyó partján, egy domboldalban, ut. p. Beszterczebányához keletre 5 1/2, Breznóbányához 1/2 órányira. Roppant határa 44,740 h. 1302 négyszögöl, mellyből beltelek 22 h. 840 négyszögöl, szántó 993 h. 1285 négyszögöl, rét 2657 h. 1065 négyszögöl, erdei rét 17 h. 818 négyszögöl, káposztás 27 h. 1080 négyszögöl, legelő 1052 h. 796 négyszögöl, királyi munkások telkei 2790 h. 639 négyszögöl, erdő 34,000 h. 1431 négyszögöl, rétekre osztott erdő 19 h. 672 négyszögöl, és ismét 29 h. 1400 négyszögöl, folyók 140 h. 1414 négyszögöl, havasok 2945 hold 796 négyszögöl, utak 48 h. 1577 négyszögöl. Urbéri föld 26 1/2 telek, 2 1/2 telket Soltészok birnak, majorsági szántó nincs, de az erdő az uradalomé, mellyet a bányászkamara bir. Sovány földe főleg zabot és burgonyát terem. Legelője a juhokra kedvező. Erdeje felséges. E határban több kamarai vasgyárak feküsznek, s jelenleg egy nagyszerü vas-sikálógyár van épülőben. Lakja 1091 kath., kik közt 95 telkesgazda, 22 házas zsellér. 1838-ban a falut nagy tüzveszély érte, s paroch. templomát is melly hajdan az ágostaiaké volt, elhamvasztotta."[3]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1011 lakosából 8 magyar, 10 német, 953 szlovák és 16 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 993 római katolikus, 11 evangélikus és 7 izraelita vallású.

1890-ben 1269 lakosából 22 magyar és 1219 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1418 lakosából 74 magyar és 1301 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2378 lakosából 265 magyar, 51 német, 2 román, 2006 szlovák és 54 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 2175 római katolikus, 175 evangélikus, 17 izraelita, 9 református és 2 görög katolikus vallású.

1921-ben 2065 lakosából 9 magyar és 2050 csehszlovák volt.

1930-ban 2391 lakosából 9 magyar, 16 német, 5 ruszin, 2 zsidó, 2343 csehszlovák és 16 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2197 római katolikus, 154 evangélikus, 5 görög katolikus, 4-4 református és izraelita és 27 egyéb vallású.

1970-ben 5373 lakosából 28 magyar és 5246 szlovák volt.

1980-ban 4726 lakosából 14 magyar és 4642 szlovák volt.

1991-ben 3898 lakosából 10 magyar és 3768 szlovák volt.

2001-ben 3862 lakosából 3552 szlovák, 200 cigány és 8 magyar volt.

2011-ben 3892 lakosából 3340 szlovák, 206 cigány, 34 cseh, 7 magyar éa 298 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1796-ban Havas József jogi doktor, királyi udvari tanácsos és egyetemi tanár.
  • Itt született 1803-ban Havas Ignác orvosdoktor, királyi tanácsos.
  • Itt született 1863-ban Székely István klasszika-filológus, főgimnáziumi tanár.
  • Innét származott Wallaskay János (1709-1766) magyar orvos, alkimista volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]