Zólyombrézó
| Zólyombrézó (Podbrezová) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1849 | ||
| Polgármester | Ladislav Kardhordó | ||
| Irányítószám | 976 81 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3445 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 219 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 476 m | ||
| Terület | 18,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 37″, k. h. 19° 32′ 20″48.810278°N 19.538889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 37″, k. h. 19° 32′ 20″48.810278°N 19.538889°E | |||
| Zólyombrézó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyombrézó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zólyombrézó (szlovákul: Podbrezová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Hozzá tartozik Lopér is.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Breznóbányától 10 km-re nyugatra, a Garam partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 19. század közepén keletkezett Lopér határában, a kisgarami vashengermű mellett. Az anyakönyvekben 1849-től szerepel. Maga a kolónia 1853-ban 11 családi ház építésével jött létre. Az 1860-as években már 18 ház állt itt. Fejlődése a század végén a Besztercebánya–Breznóbánya vasútvonal megépítése után új lendületet kapott. Ekkor alapították a vasművet, amely fokozatosan az akkori Magyarország legnagyobb ilyen üzeme lett. A falu a 19. század végén épült, házai Szlovákia egyik legrégibb munkástelepülését képezik Szlovákiában. 1883-ban az üzem „Brezovai királyi vasgyár Zólyombrézó” néven önálló lett. A település iskolája 1884-ben nyílott, gyógyszertárát 1890-ben, templomát 1892-ben építették. Bővítették a munkásszállót is és kaszinót alapítottak. 1900-ban újra jelentősen bővítették az üzemet. 1909-1910-ben új, négy tantermes iskola épült, melyet 1910. július 18-án avattak fel. Az üzemet 1918 után államosították. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
A második világháború előtt az üzem a Zbrojovka fegyvergyártó konszern érdekeltségébe került, majd a németbarát szlovák állam megalakulása után a német tulajdonú Hermann Göring Werke konzorcium része lett. 1945-ben ismét államosították. 1949-ben a vasmű nevét „Švermove”-ra változtatták, fejlesztették és bővítették. A település csak 1952-ben lett önálló község, míg a korábban önálló Lopér a település része lett.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 4148 | 4176 | 3926 | 3445 |
| Különbség | +0,67 % | -5,98 % | -12,25 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3470 | 3445 |
| Eltérés | -0,72 % |
2001-ben 4295 lakosából 4166 szlovák volt.
2011-ben 4060 lakosából 3400 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1850-ben Petrogalli Artúr József főgimnáziumi tanár, entomológus.
- Itt született 1893-ban Natter-Nád Miksa újságíró, biológus.
- Itt született 1911-ben Bartkó Lajos geológus.
- Itt hunyt el 1900-ban Marc Ferenc kertész.
- Itt hunyt el 1900-ban Wagner Vilmos miniszteri tanácsos, vasgyárigazgató.[3]
- Itt szolgált Técsey Ferenc (1838-1904) kohómérnök, a diósgyőri vasgyár egykori igazgatója, a Siemens–Martin-acélgyártás hazai bevezetője.
- Itt szolgált Hanvai J. Ede (1875-1947), a dobsinai állami polgári fiúiskola igazgatója, diákturistaút-szervező, bánya- és vaskohómérnök, MÁVAG műszaki tanácsos.
- Itt szolgált Danis Ferenc (1931) tanár, agrármérnök, helytörténész.
- Itt szolgált Geri Gergely (1977) szlovák-magyar labdarúgóedző.
- Itt játszott Juraj Kucka (1987) szlovák labdarúgó.
- Itt tanult és tanított František Švantner (1912-1950) szlovák regényíró. A naturalizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Neogótikus római katolikus temploma 1856-ban épült, a 19. század végén és a 20. század elején megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ 1900 Bányászati és Kohászati Lapok 33/3, 44-46
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Július Alberty 2008: Podbrezová. Slovenská Ľupča
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- A község története (szlovákul)
- E-obce.sk Archiválva 2009. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zólyombrézó Szlovákia térképén
- A község a turisztikai régió honlapján
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
|  | |
