Zólyombrézó

Zólyombrézó (Podbrezová)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1849
Polgármester	Ladislav Kardhordó
Irányítószám	976 81
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	3622 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	219 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	476 m
Terület	18,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zólyombrézó Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 45″, k. h. 19° 32′ 00″48.8125, 19.533333333333
Zólyombrézó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyombrézó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyombrézó (szlovákul: Podbrezová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Hozzá tartozik Lopér is.

Fekvése

Breznóbányától 10 km-re nyugatra, a Garam partján fekszik.

Története

A falu a 19. század közepén keletkezett Lopér határában, a kisgarami vashengermű mellett. Az anyakönyvekben 1849-től szerepel. Maga a kolónia 1853-ban 11 családi ház építésével jött létre. Az 1860-as években már 18 ház állt itt. Fejlődése a század végén a Besztercebánya–Breznóbánya vasútvonal megépítése után új lendületet kapott. Ekkor alapították a vasművet, amely fokozatosan az akkori Magyarország legnagyobb ilyen üzeme lett. A falu a 19. század végén épült, házai Szlovákia egyik legrégibb munkástelepülését képezik Szlovákiában. 1883-ban az üzem „Brezovai királyi vasgyár Zólyombrézó” néven önálló lett. A település iskolája 1884-ben nyílott, gyógyszertárát 1890-ben, templomát 1892-ben építették. Bővítették a munkásszállót is és kaszinót alapítottak. 1900-ban újra jelentősen bővítették az üzemet. 1909-1910-ben új, négy tantermes iskola épült, melyet 1910. július 18-án avattak fel. Az üzemet 1918 után államosították. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

A második világháború előtt az üzem a Zbrojovka fegyvergyártó konszern érdekeltségébe került, majd a németbarát szlovák állam megalakulása után a német tulajdonú Hermann Göring Werke konzorcium része lett. 1945-ben ismét államosították. 1949-ben a vasmű nevét „Švermove”-ra változtatták, fejlesztették és bővítették. A település csak 1952-ben lett önálló község, míg a korábban önálló Lopér a település része lett.

Népessége

2001-ben 4295 lakosából 4166 szlovák volt.

2011-ben 4060 lakosából 3400 szlovák.

Neves személyek

• Itt született 1850-ben Petrogalli Artúr József főgimnáziumi tanár, entomológus.
• Itt született 1893-ban Natter-Nád Miksa újságíró, biológus.
• Itt született 1911-ben Bartkó Lajos geológus.
• Itt hunyt el 1900-ban Marc Ferenc kertész.
• Itt szolgált Técsey Ferenc (1838-1904) kohómérnök, a diósgyőri vasgyár egykori igazgatója, a Siemens–Martin-acélgyártás hazai bevezetője.
• Itt szolgált Hanvai J. Ede (1875-1947), a dobsinai állami polgári fiúiskola igazgatója, diákturistaút-szervező, bánya- és vaskohómérnök, MÁVAG műszaki tanácsos.
• Itt szolgált Danis Ferenc (1931) tanár, agrármérnök, helytörténész.
• Itt szolgált Geri Gergely (1977) szlovák-magyar labdarúgóedző.
• Itt játszott Juraj Kucka (1987) szlovák labdarúgó.
• Itt tanult és tanított František Švantner (1912-1950) szlovák regényíró. A naturalizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.

Nevezetességei

• Neogótikus római katolikus temploma 1856-ban épült, a 19. század végén és a 20. század elején megújították.

Jegyzetek

• Július Alberty 2008: Podbrezová. Slovenská Ľupča.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• A község története (szlovákul)
• E-obce.sk
• Községinfó
• Zólyombrézó Szlovákia térképén
• A község a turisztikai régió honlapján

Lásd még

• Lopér