Rásztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rásztó (Ráztoka)
Raztoka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Turisztikai régióFelső-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1420
Polgármester Zuzana Vaníková
Irányítószám 976 97
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség290 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület8,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rásztó (Szlovákia)
Rásztó
Rásztó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 19° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 19° 24′ 00″
Rásztó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásztó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rásztó (1886-ig Rásztoka, szlovákul: Ráztoka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 291 lakosából 275 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Breznóbányától 22 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1424-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében említik először "Razthoka" alakban. 1441-ben "Rasthoka" a neve, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A 15. században vlach pásztorok telepedtek itt le. Lakói főként állattartásból és mezőgazdaságból éltek. A 18. századtól háziiparral, csipkeveréssel foglalkoztak. 1828-ban 63 házában 485 lakos élt. A 19. század második felétől a közeli Zólyombrézón dolgoztak.

Vályi András szerint "RASZTOKA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Dubovának szomszédságában, mellynek filiája, határjában fája, és legelője elég van, juhokat haszonnal tartanak, földgye sovány, hegyes, kősziklás, és hideg; Zólyom piatzától távol van, Garam vize is gyakran elönti, harmadik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Rasztóka, tót falu, Zólyom vmegyében, dombos völgyben, ut. p. Beszterczebányához keletre 3 óra, 521 kath. lakossal, kik közt 29 telkes gazda, 16 zsellér, 7 lakó, s ezek többnyire házaló kereskedők. Urbéri telek 7. Sovány földe egyedül zabot, néha árpát, s leginkább burgonyát terem. Erdeje van. 1442 hold. Lakosai szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak, Hradiszkó nevü hegyén hajdan vára volt, mellynek alapja most is látható. Birja a kamara. " [3]

1910-ben 600, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

2001-ben 309 lakosából 306 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu kápolnája 1832-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]