Cserpatak (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserpatak
Osrblie, Tri Vody, vysoká pec 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang község
Polgármester Peter Siman
Irányítószám 976 45 (pošta Hronec)
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség373 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület24,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserpatak (Szlovákia)
Cserpatak
Cserpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″
Cserpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban, Breznóbányától 14 km-re délnyugatra a Cser-patak partján. 2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben "Zerrenpach" néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora. 1813 és 1821 között drótot, 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt. A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal.

Vályi András szerint "OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze."[3]

1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
  • Kápolnája 1813-ban épült.
  • Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
  • A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]