Cserpatak (Szlovákia)
| Cserpatak (Osrblie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Peter Siman | ||
| Irányítószám | 976 45 (pošta Hronec) | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 335 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 580 m | ||
| Terület | 24,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°E | |||
| Cserpatak weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Breznóbányától 14 km-re délnyugatra, a Cser-patak partján található.
Története
[szerkesztés]A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben „Zerrenpach” néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája.”[2]
1813 és 1821 között drótot készítettek vasüzemében. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal. 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 375 | 382 | 380 | 335 |
| Különbség | +1,86 % | -0,52 % | -11,84 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 343 | 335 |
| Eltérés | -2,33 % |
1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
- Kápolnája 1813-ban épült.
- Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
- A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
|  | |
