Forgácsfalva
Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Breznóbányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1791 |
Polgármester | Jozef Katreniak |
Irányítószám | 976 53 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BR |
Népesség | |
Teljes népesség | 228 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 938 m |
Terület | 17,40 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 38′ 29″, k. h. 19° 38′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 29″, k. h. 19° 38′ 57″ | |
Forgácsfalva weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Forgácsfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Forgácsfalva (szlovákul: Lom nad Rimavicou, korábban Forgáčka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Breznóbányától 32 km-re délre fekszik. Érinti a Breznóbányát Herencsvölggyel összekötő 529-es út.
Forgácsfalva nyugatról Herencsvölgy, északnyugatról Szikla, északról Darabos, északkeletről Feketebalog, keletről Klenóc és Újantalvölgy, délkeletről Rimakokova, délről pedig Látka községekkel határos. Nyugati és északkeleti határa a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegyék, déli határa pedig Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa.
17,4040 km²-es területe csak kis mértékben nőtt 1921 óta (16,92 km²).
Története[szerkesztés]
1791-ben említik először, első lakói lengyel telepesek voltak. A falu egykori birtokosáról, a gróf Forgách családról kapta a nevét. 1799-ben „Forgaczfalva” néven írják, plébániáját 1799-ben alapították. 1802-ben „Lom” néven említik, temploma 1818-ban épült. 1828-ban 58 házában 473 lakos élt, akik állattartással, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században üveghuta, papírmalom és fűrészüzem működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forgácsfalva, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, mellynek határa a kokavaiból szakíttatott el: 437 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Forgách. Van üveghutája, s Rima-Szombathoz 6 óra.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Forgácsfalva, Zólyom vármegye határán fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 189 házzal és 1020 róm. kath. vallású lakossal. Lengyel település s 1796-ban a Forgách család népesítette be. Lakosai a később ide települt tótságba olvadtak. A gróf Forgách családon kívül a báró Jeszenák család is ura volt, de azután ismét visszakerült a Forgáchok birtokába; tőlük Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. A mult század első felében itt üveghuta is működött, most pedig Klein Zsigmondnak van gőzfűrésze. A községben fakad a Rima, a templom mögötti fenyves északi oldalán pedig a Garam egyik ága. Róm. kath. temploma 1821-ben épült. Ide tartoznak Gyurkóka, Ó-Antalvölgy és Pleskova telepek is. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig a távoli Rimabánya.”[3]
1913-ban Darabossal egyesítették. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1921-ben már újra önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1023, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1921-ben 944 lakosa volt, ebből 941 szlovák nemzetiségű, 939 római katolikus vallású.[4]
2001-ben 326 szlovák lakosa volt.
2011-ben 294 lakosából 283 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1812 és 1818 között épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai