Rimaszécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaszécs (Rimavská Seč)
A református templom
A református templom
Rimaszécs címere
Rimaszécs címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Rang község
Polgármester Vavrek István
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 1936 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 17,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimaszécs (Szlovákia)
Rimaszécs
Rimaszécs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaszécs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszécs (szlovákul Rimavská Seč) falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 19 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján található.

Története[szerkesztés]

A rimaszécsi és felsőlendvai gróf Széchy család ősi birtoka. A 15. században vára is volt, melyet a husziták 1451-ben elfoglaltak. 1460-ban Mátyás visszafoglalta és leromboltatta.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Rimaszécs, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 345 házzal és 1680 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik Seechch alakban. 1347-ben Zeech, 1427-ben Szecch, 1467-ben Rimazech alakban jegyzik fel nevét az egykorú oklevelek. A Széchiek ősi birtoka, a kiknek itt váruk is volt. 1460-ban, a mikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozza, de 1481-ben ismét a Széchiek birtoka. Széchi Mária után Wesselényi Ferencz birtokába jutott, a ki hűtlenség bűnébe esvén, a vár és uradalma a kir. fiscusra szállott és azután kapták a Koháryak és ezek révén szállott a Coburgokra, a kik itt ma is birtokosok. Várát a husziták elfoglalták, de 1460-ban visszavétetvén tőlük, leromboltatott. A XVII. században itt megyegyűlés is volt. 1796-ban a község országos vásárszabadalmat nyert és vásárai még a mult században is országszerte híresek voltak. A községben járásbíróság székel, továbbá van itt polgári olvasókör, önkéntes tűzoltóegylet és a Coburg-féle uradalomnak erdészeti hivatala. A községben két templom emelkedik. A róm. kath. templom 1805-ben, a református pedig 1791-ben épült. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Ide tartoznak Kaczagó, Alsó- és Felső-Nándor, Alsó-Csobánka és Csobánka puszták. Ez utóbbi régen község volt és 1427-ben Csobánkaháza néven említik. Rimaszécs vidékén hajdan még négy község feküdt, melyek már rég elpusztultak. Ezek Rogas, mely 1216-ban és 1387-ben merül fel, továbbá Kuslód (Cuslood), melyről szintén 1216-ban van szó, azután Miklósfalva, mely 1431-ben még falu és végre Elekesfölde, mely a XV. században mint a Jánosfalviak, Fügedyek és azután az Abaffyak birtoka szerepel."[2]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1653-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 1936 lakosából 1763 magyar, 92 szlovák és 45 cigány.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]