Rimaszécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaszécs (Rimavská Seč)
A református templom
A református templom
Rimaszécs címere
Rimaszécs címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Rang község
Polgármester Vavrek István
Irányítószám 980 42
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 1936 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 17,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimaszécs (Szlovákia)
Rimaszécs
Rimaszécs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaszécs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszécs (szlovákul Rimavská Seč) falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 19 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján található.

Története[szerkesztés]

A rimaszécsi és felsőlendvai gróf Széchy család ősi birtoka. A 15. században vára is volt, melyet a husziták 1451-ben elfoglaltak. 1460-ban Mátyás visszafoglalta és leromboltatta.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Rimaszécs, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 345 házzal és 1680 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik Seechch alakban. 1347-ben Zeech, 1427-ben Szecch, 1467-ben Rimazech alakban jegyzik fel nevét az egykorú oklevelek. A Széchiek ősi birtoka, a kiknek itt váruk is volt. 1460-ban, a mikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozza, de 1481-ben ismét a Széchiek birtoka. Széchi Mária után Wesselényi Ferencz birtokába jutott, a ki hűtlenség bűnébe esvén, a vár és uradalma a kir. fiscusra szállott és azután kapták a Koháryak és ezek révén szállott a Coburgokra, a kik itt ma is birtokosok. Várát a husziták elfoglalták, de 1460-ban visszavétetvén tőlük, leromboltatott. A XVII. században itt megyegyűlés is volt. 1796-ban a község országos vásárszabadalmat nyert és vásárai még a mult században is országszerte híresek voltak. A községben járásbíróság székel, továbbá van itt polgári olvasókör, önkéntes tűzoltóegylet és a Coburg-féle uradalomnak erdészeti hivatala. A községben két templom emelkedik. A róm. kath. templom 1805-ben, a református pedig 1791-ben épült. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Ide tartoznak Kaczagó, Alsó- és Felső-Nándor, Alsó-Csobánka és Csobánka puszták. Ez utóbbi régen község volt és 1427-ben Csobánkaháza néven említik. Rimaszécs vidékén hajdan még négy község feküdt, melyek már rég elpusztultak. Ezek Rogas, mely 1216-ban és 1387-ben merül fel, továbbá Kuslód (Cuslood), melyről szintén 1216-ban van szó, azután Miklósfalva, mely 1431-ben még falu és végre Elekesfölde, mely a XV. században mint a Jánosfalviak, Fügedyek és azután az Abaffyak birtoka szerepel."[2]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1653-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 1936 lakosából 1763 magyar, 92 szlovák és 45 cigány.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]