Balogtamási

Balogtamási (Tomášovce)
Református templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Gyurán Béla
Irányítószám	980 21 (pošta Bátka)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
Népesség
Teljes népesség	258 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	6,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 09′ 10″48.3925, 20.1529
Balogtamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogtamási témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Balogtamási (szlovákul: Tomášovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Losonci-medence északi részén, a Balog-patak jobb partján fekszik.

Története

Kialakulása a 12. század második felére tehető, írásos források csak a 15. század elején említik először. A középkorban vámszedőhely volt, lakossága a kezdetektől magyar. Magva már a várispánság idején kialakulhatott, teljes kialakulása az adománybirtokos Balog-nemzetség idejére tehető. A török hódoltság alatt lakosságszáma lecsökkent, csak 1652-ben érte el az 1551-es szintet (ekkor Wesselényi-birtok). Lakossága a 16. században református hitre tért. 1682-ben a lengyel-litván seregek felégették a falut. Ezt követően a kuruc-labanc harcok és az 1710-es pestisjárvány miatt lakosságának nagy része elmenekült, 1715-20-ban már csak 5 család élt itt. Lakossága csak az 1740-es pestisjárvány után tért vissza. Ekkoriban a Koháry (később Coburg) család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAMÁSI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai több félék, fekszik Dobóczhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő, 2/8 részét a’ záporok járják, piatza Rimaszombatban."

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Tamási, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 1/2 mfd. 5 kath. 340 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. h. Coburg."

1851-ben 350 református és 5 katolikus lakója volt.

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Tamási, balogvölgyi magyar kisközség, 72 házzal és 282 ev. ref. vallású lakossal. 1423-ban e községet már a mai nevén mint vámhelyet említik. 1427-ben az Uza család a földesura. 1460-ban két Tamási nevű község merül föl mint Balogvár tartozéka. Később a Koháryak, majd ezek révén a Coburg herczegi család lett a birtokosa, mely ma is bírja. Református temploma 1820-ban épült. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett; mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)

Év:	1995.	2005.	2015.	2025.
Lakosság	218	200	196	258
Különbség		-8,25 %	-2 %	+31,63 %

Népességi statisztikák

Év	2024.	2025.
Lakosság	248	258
Eltérés		+4,03 %

1910-ben 298-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 209 lakosából 155 magyar és 29 szlovák volt.

2011-ben 192 lakosából 137 magyar és 36 szlovák volt.

2021-ben 205 lakosából 169 (+4) magyar, 4 (+53) cigány, 25 (+3) szlovák, 2 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek

• Református temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Képtár

• 
  Kétnyelvű helységnévtábla
• 
  Buszmegálló
• 
  Községi hivatal
• 
  Utcakép
• 
  Régi ház a községben
• 
  Utcakép
• 
  Óvoda
• 
  Régi ház

Református templom

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• E-obce.sk Archiválva 2007. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

• Ila Bálint: Gömör megye (3. kötet), Akadémiai kiadó, Budapest, 1969