Susa (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Susa
Susai református templom.JPG
Közigazgatás
Település Ózd
Alapítás ideje1213
Városhoz csatolás 1978
Korábbi rangja kisközség
Irányítószám 3621
Körzethívószám 48
Polgármester Janiczak Dávid (Jobbik)
Országgyűlési képviselő Riz Gábor (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség247 fő (2011. okt. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Távolság a központtól6 km
Elhelyezkedése
Susa (Magyarország)
Susa
Susa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Susa témájú médiaállományokat.

Susa korábban önálló község, 1978 óta Ózd városrésze.

Fekvése[szerkesztés]

A zsáktelepülés a Heves–Borsodi-dombságon, a II. katonai felmérés térképein még Susai patak néven jegyzett, ma Uraj-patak néven ismert patak forrásánál, a patak völgyének elején, a magyar-szlovák határ mellett, a városközponttól 6 km-re észak-északnyugatra található. Legközelebbi település 2,5 km-re északnyugatra Jéne (Janice), ahová földutakon keresztül lehet csak eljutni, északra 3,8 km-re Rimaszécs (Rimavská Seč), dél-délkeletre 3 km-re pedig Uraj (szintén Ózd része). A település tömegközlekedését a 8-as helyijárat jelenti.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Története[szerkesztés]

A Gömör vármegyei falu első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.

Vályi András szerint SUSA. „Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Losonczy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Simonhoz 290nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű.”[2]

Fényes Elek szerint „Sussa, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz délre 1 órányira, 79 kath., 93 ref. lak. F. u. többen.”[3]

Az 1800-as években már mint református községet tartották számon.

1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban felújították. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Rimaszécsi járásához tartozott. 1919-ben cseh megszállás alá került, és bár a békeszerződés alapján Magyarországon maradt, az idegen megszállás csak 1922-ben ért véget. Négy másik településsel együtt[4] 1978-ban csatolták Ózdhoz.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]