Klenóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klenóc (Klenovec)
Klenovec - Pam. dom, nám. Karola Salvu 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1438
Polgármester Zlata Kaštanová
Irányítószám 980 55
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 3324 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 335 m
Terület 100 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klenóc (Szlovákia)
Klenóc
Klenóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 19° 54′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 19° 54′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klenóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Klenóc (szlovákul Klenovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 26 km-re északnyugatra, a Rima völgyének közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

1340-ben említik először, hajdan Ajnácskő várának tartozéka. A falu posztókészítőiről, szűrszabóiról volt nevezetes. Szűrszabó céhét 1825-ben alapították. Lakói vasolvasztással és szénégetéssel is foglalkoztak. A klenóci völgyben hosszan sorakoztak a vashámorok és szénégető boksák. A hagyomány szerint a község területén fogták el a liptói hajdúk Jánosik betyárvezért.

Vályi András szerint: „KLENÓCZ. Klenovecz. Nagy tót falu Hont Várm. földes Ura Kubinyi Uraság, lakosai mind evangelikusok, fekszik Nyustának szomszédságában, sovány határja 3 nyomásra van osztva, terem rozsot, zabot, réttyek, és kaszállójok nem sok, erdejek színte el pusztúlt, legelő mezejek elég van, sajtyok híres, határjok a’ méh tartására alkalmatos, deszka, sindely, és más fa edényekkel keresik leg inkább élelmeket, az alföldre hordván lakosai."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községról: „Klenócz, Gömör-Kis-Honth v. tót falu, Rimaszombathoz éjszakra 3 mfldnyire, egy magas hegyektől keritett völgyben: 65 kath., 2651 evang. lak. Evang anyaszentegyház. Határa egész a breznói erdőig kiterjed, s rajta a lakosoknak számos szállásaik vannak. Tiszta buzát csak a falu közelében vetnek, de más gabonanemeket bőséggel, valamint mákot és főzeléket is; a juh- s marhatartást szinte szorgalmatosan üzik; de erdejük nem igen sok. Némellyek durva fehér posztót csinálnak. Megjegyzésre méltó, hogy az itteni evang. predikátor fizetése helyett a kir. dézsmát kapja. F. u. a Kubinyi nemzetség."[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Klenócz, a Rimavölgy közelében fekvő tót nagyközség, 607 házzal és 4652, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt s először 1438-ban említik. 1526-ban még Feledy Istók bírja, később meg már a Kubinyi család a földesura. Azelőtt sok posztós lakott a községben és a szűrcsapó czéh 1825-ben kapta a czéhlevelét. A Kubinyiak itt három kúriát építtettek, melyek közül az egyik ma is birtokukban van. A lakosok takarékpénztárt tartanak fenn. Itt van a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság erdőgondnoksága. A klenóczi völgyben hajdan véges-végig vashámorok voltak. A vasérczet tengelyen szállitották ide a 30-35 km távolságban fekvő Vashegyről, ellenben a szenet a közeli erdőkben égették. Ezek a bányák eleinte egyesek birtokában voltak, kik később „Rimavölgyi Vasműegylet" czímen társasággá alakultak. Maguk a hámorok a mult század második felében szüntek meg. A lakosok régen nevezetes sajtkereskedést is űztek és a klenóczi sajt, az ostyepka, általánosan ismeretes volt. Ma is sokan foglalkoznak még sajtgyártással, de ez az iparág már erősen elhanyatlott. Ág. h. ev. temploma a XVII. század elején épült. A községnek azelőtt fatemploma volt, melyet a lakosok a dusaiaknak adtak el, a hol azóta ismét templomul szolgál. 1888-ban a községnek legnagyobb része tűz által pusztult el. A községhez tartoznak Staropolo, Rásztócsnó, Hlinanecz, Feketepatak és Cziszárszko, melyek hajdan mind vashámorok voltak. A községben van posta, a távíró és vasúti állomás pedig Nyustyán."[3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A falu a szlovák nemzeti felkelésben jelentős szerepet játszott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 4700-an lakták, ebből 4355 szlovák és 138 magyar.

2001-ben 3294 lakosából 3068 szlovák és 195 cigány volt.[4]

2011-ben 3324 lakosából 2834 szlovák és 202 cigány.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban. Barokk vörösmárvány keresztelő medencéje a 18. század első felében készült.
  • A Rástočno-tanyán emléktábla emlékeztet a szlovák nemzeti felkelés itteni harcaira.
  • Itt készítik a zöld hajú klenóci juhsajtot, melyet ostyepkának neveznek.
  • Kitűnő sípályái vannak két sífelvonóval.

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]