Zsór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsór (Žiar)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1324
Polgármester Csizmadia Zoltán
Irányítószám 982 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 164 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 5,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsór (Szlovákia)
Zsór
Zsór
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 15″, k. h. 20° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 15″, k. h. 20° 16′ 30″
Zsór weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsór (szlovákul: Žiar) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 4 km-re északnyugatra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1324-ben „Sowr" alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben „Sowor", 1726-ban „Zschör" néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem."[2]

1828-ban 13 házát 95-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 115-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák.

2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Gömör-Kishont vármegye.