Zsór
| Zsór (Žiar) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1324 | ||
| Polgármester | Csizmadia Zoltán | ||
| Irányítószám | 982 01 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 107 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 180 m | ||
| Terület | 5,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 16′ 24″48.437100°N 20.273400°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 16′ 24″48.437100°N 20.273400°E | |||
| Zsór weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsór témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsór (szlovákul: Žiar) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tornaljától 4 km-re északnyugatra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1324-ben „Sowr” alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben „Sowor”, 1726-ban „Zschör” néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem.”[2]
1828-ban 13 házát 95-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja.”[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör–Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 178 | 147 | 141 | 107 |
| Különbség | -17,41 % | -4,08 % | -24,11 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 110 | 107 |
| Eltérés | -2,72 % |
- 1880-ban 114 lakosából 102 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
- 1890-ben 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
- 1900-ban 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
- 1910-ben 115 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
- 1921-ben 111 lakosa mind magyar volt.
- 1930-ban 132 lakosa mind magyar volt.
- 1941-ben 143 lakosából 126 magyar és 13 szlovák volt.
- 1991-ben 184 lakosából 120 magyar és 61 szlovák volt.
- 2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák.
- 2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk Archiválva 2010. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zsór Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Nagyrőcei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyrőce (Revúca) | ||
|  | |
