Zsór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsór (Žiar)
Žiar - Reformovaný kostol -1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1324
Polgármester Csizmadia Zoltán
Irányítószám 982 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség137 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület5,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsór (Szlovákia)
Zsór
Zsór
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 15″, k. h. 20° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 15″, k. h. 20° 16′ 30″
Zsór weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsór témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsór (szlovákul: Žiar) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 4 km-re északnyugatra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1324-ben „Sowr” alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben „Sowor”, 1726-ban „Zschör” néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem.”[2]

1828-ban 13 házát 95-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja.”[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör–Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

  • 1880-ban 114 lakosából 102 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
  • 1890-ben 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
  • 1900-ban 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
  • 1910-ben 115 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
  • 1921-ben 111 lakosa mind magyar volt.
  • 1930-ban 132 lakosa mind magyar volt.
  • 1941-ben 143 lakosából 126 magyar és 13 szlovák volt.
  • 1991-ben 184 lakosából 120 magyar és 61 szlovák volt.
  • 2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák.
  • 2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.