Kisperlász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisperlász (Prihradzany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1262
Polgármester Milan Čipka
Irányítószám 049 14
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 87 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 4,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisperlász (Szlovákia)
Kisperlász
Kisperlász
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 20° 14′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisperlász (szlovákul Prihradzany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 20 km-re délkeletre, a Murány-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1262-ben „Prelaz” alakban említi először oklevél. 1272-ben „Prelaz”, 1435-ben „Perlaz”, 1558-ban „Perlak”, 1573-ban „Perlasz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A jolsvai, majd a 16. századtól a murányi vár tulajdona, azok szolganépei lakták. Lakói idénymunkákkal, méhészettel, fuvarozással, valamint kézművességgel foglalkoztak. Lakói 1558tájékán evangélikusok lettek, de a 18. században a birtokos Koháry család visszatérítette őket. II. József türelmi rendelete után ismét felvették az evangélikus hitet. 1773-ban 26 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERLACZ. Prichrazane. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gr. Koháry 54Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Süvetének szomszédságában, határbéli földgye közép termékenységű, legelője kevés, fája van mind a’ kétféle, eladásra módgya közel Jolsván, keresetre is módgya a’ vasverő műhelyeknél, és tserép edényekkel, ’s pipákkal, mellyeket magok készítenek, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 37 háza volt 251 lakossal.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Perlacz, tót falu, Gömör vmegyében, Jolsvához délre 1 órányira: 10 kath., 241 evang. lak., kik többnyire fazekasok és pipacsinálók. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rosnyó.[1]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Perlász, Jolsva közelében fekvő tót kisközség, 37 házzal és 200 ág. h. evangelikus lakossal. 1435-ben Jolsva tartozéka és a jolsvai várbirtokok sorsában osztozott. Ez időszerint a Coburg herczegi család a birtokosa. 1786-ban, a mikor még a Koháryak voltak az urai, Prichranzane tót névvel is nevezték. Lakosainak nagyrésze pipakészítő és fazekas volt, a mely iparággal különben ma is sokan foglalkoznak. Evangelikus temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Jolsva.[3]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A falu búcsújáróhely.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 213-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 87 lakosából 80 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. (Romanesque Round Churches of Medieval Hungary.) (Művészettörténeti Füzetek, 4.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.
  • Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 9632030265)
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]