Szútor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szútor (Sútor)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1410
Polgármester Balog Tibor
Irányítószám 980 01
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 514 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 205 m
Terület 13,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szútor (Szlovákia)
Szútor
Szútor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 20° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 00″, k. h. 20° 08′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szútor (szlovákul Sútor) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 15 km-re, délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1410-ben "Zutor" alakban említik először, de valószínűleg már sokkal korábban keletkezett. Balog várának tartozéka volt, majd a murányi váruradalomhoz tartozott. 1566-ban és 1567-ben elpusztította a török. 1828-ban 58 házában 428 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A Coburg hercegi család tulajdonában állt. Lakói egykor pipaszár és seprőkészítéssel is foglalkoztak. A falunak kénes forrásai voltak.

Vályi András szerint "SZÚTOR. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, erdője van."[2]

Fényes Elek szerint "Szutor, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 mfd. 32 kath., 459 ref. lak., ref. anya templommal, derék erdővel, s jó szántóföldekkel. F. u. h. Coburg."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Szutor, a feled–miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Balogvár tartozéka volt és e vár többi birtokainak sorsában osztozott. Most a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó a község határában lévő kénes forrás. A lakosok a pipaszár- és seprőkészítést háziiparként űzik. Református temploma 1810-ben épült. Ide tartozik Tehány puszta, mely 1411-ben a Bátkay család birtoka. 1460-ban a balogvári birtokok közé kerül. A község postája Jánosi, távírója Rimaszombat, vasúti állomása Dobócza."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 321-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 514 lakosából 420 roma, 65 magyar és 18 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1810-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]