Harmac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harmac (Chrámec)
Chrámec - Reformovaný kostol -1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Marta Benedeková
Irányítószám 980 42
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség462 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület12,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harmac (Szlovákia)
Harmac
Harmac
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 20° 11′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 40″, k. h. 20° 11′ 06″
Harmac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmac témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harmac (szlovákul: Chrámec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól közúton 17 km-re délkeletre, a magyar határ mellett, Ózdtól 10 km-re északnyugatra található.

Története[szerkesztés]

1246-ban "Hajamuch" alakban említik először. 1294-ben "Harmach", 1348-ban "Harmath" néven szerepel az írott forrásokban. A 12. század végén a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, a 15. századtól több nemesi családé. 1332-ben már állt Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma, melyet a pápai tizedjegyzék is említ. Papja 6 garas tizedet fizetett, melynek negyede az esztergomi érseké volt. A község területén egykor több vár is állt, Mihályvárnak ma csak csekély maradványai találhatók. Birin várában a 15.-16. században pálos kolostor volt, a török 1566-ban pusztította el. A faluban is csak 11 család maradt. 1773-ban 28 jobbágy, 9 zsellér és 2 vagyontalan család élt a településen. 1828-ban 73 házában 618 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "HARMACZ. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Serkéhez fél mértföldnyire, Dobócznak filiája, földgye ki vévén 1/6 jó termékenységű, piatzozása kettő hasznos, legelője elég, fája mind a’ két féle, makkja, malma is a’ határjában van."[2]

Fényes Elek szerint: "Harmacz, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Rimaszécshez délnyugotra 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Több uri lakház. Határa róna, s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Harmacz, rimavölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 658, nagyobbrészt ev. ref. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, mely egy 1244-iki adománylevélben Haramucz néven van említve. 1404-ben a velezdi Kövér család az ura, 1414-ben a szuhai Jákófy és a Fedémesy család, 1427-ben a Jeney család. 1441-ben Hamach és Harmath néven találjuk feljegyezve, 1446-ban a Jánoky család a birtokosa, utána a Hanvayak, 1474-ben a Vajda családot is itt találjuk. 1480-ban az osgyáni Bakos család a Jeneyeknek adja zálogba a birtokát, azután a Széchiek kezére kerül, később a br. Vécsey, a Szent-Ivány, a Prónay, a Madarassy és a Bónis család a birtokosa, most pedig özv. Prónay Pálnénak és Holló Arzénnak van itt nagyobb birtoka és az utóbbinak úrilaka, melyet 1700 körül Madarassy József alispán építtetett. A község határában három várhely van. Az egyik az ú. n. Birinyvár, a másik a Pogányvár és a harmadik a Mihályvár. A Birinyvár helyén a XVI. században pálos kolostor volt. A Pogányvár, úgy látszik, már a honfoglaláskor fennállott. Ma már egyiknek sincs nyoma. Református temploma Árpád-korszakbeli építmény, de 1802-ben megújíttatott. Harmacz mellett feküdt hajdan Ozow, Azow község, melyet egy 1294-ből való oklevél említ. Ugyancsak Harmaczczal volt határos Daruság is, melyet 1347-ben említenek. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 706-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 397 lakosából 263 magyar, 79 cigány és 46 szlovák.

2011-ben 418 lakosából 241 magyar, 103 cigány és 56 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1802-ben a korábbi gótikus templom bővítésével épült.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Daniel Bešina 2019: Nedeštruktívny výskum zaniknutej stredovekej fortifikácie Biriň (Birinyvár). In:Výsledky nových archeologických výskumov na strednom Slovensku II. a III.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 14.)