Rimasimonyi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rimasimonyi (Šimonovce)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Štefan Gál
Irányítószám 980 03
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség570 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület7,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimasimonyi (Szlovákia)
Rimasimonyi
Rimasimonyi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″
Rimasimonyi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimasimonyi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimasimonyi (szlovákul: Šimonovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 15 km-re délkeletre, a Rima jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 12. században keletkezett, első írásos említése 1221-ben "Simon" alakban történt. 1374-ben "Symoni" néven szerepel korabeli forrásban. A Lórántffy család birtoka volt, majd a 17. század közepéig a Rákócziaké. A 18. században a Vass és más családok birtoka. A 16. és 17. században többször megtámadta a török és neki kellett adóznia. 1710-ben és 1740-ben pestis pusztított. 1828-ban 65 házában 521 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SIMONYI. Magyar falu Gömör Várm., földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobóczhoz közel, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek; patakja is van."[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában "Simonyi, rimamenti magyar kisközség, 159 házzal és 673 ev. ref. vallású lakossal. Ez is a Lórántffiak ősi birtoka; a XVII. század feléig e családé volt. Már a pápai tizedszedők jegyzékében merül fel Sinan eltorzított néven. Későbbi földesurai a Rákóczyak, a Korniss, Vécsey, Vay, Czegey, Vass, Inczédy, Bethlen és a Kemény család, most pedig özv. Biró Pálnénak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. A XVIII. század elején a községnek Simonovcze tót neve is felbukkan. A község ev. ref. temploma már a reformáczió idejében is fennállott, de 1733-ban átalakították s a tornyot 1857-ben építették hozzá. Az egyház birtokában több, a XVII. századból való, érdekes ötvösmű van. Simonyi tájékán feküdt hajdan Pingfalva, mely 1427-ben a Jolsvai család birtoka. A község lakosai olvasókört és dalegyletet tartanak fenn. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig Feled."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 584-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 480 lakosából 442 magyar és 24 szlovák.

2011-ben 571 lakosából 319 magyar, 154 roma és 68 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1790-ben épült a korábbi templom alapjain. Tornya 1858-ban készült el.
  • Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Šimonovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimasimonyi témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.