Hanva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hanva (Chanava)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Sajómente
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Czókoly Lajos
Irányítószám 980 44
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 710 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 18,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hanva (Szlovákia)
Hanva
Hanva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 16″, k. h. 20° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 16″, k. h. 20° 17′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hanva (szlovákul Chanava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 6 km-re délre, a Sajó jobb partján fekszik.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Hanva nemzetségnévből származik. Többféleképpen írták: Honwa, Honua, valamint Kuzephonua vagyis Közép-Hanva; régebben még Hamva néven is ismerték.

Története[szerkesztés]

Hanvát 1266-ban "Honua" néven említi oklevél először. 1293-ban "Apathrevy ~ Apathrewy" vagyis Apát réve néven említett hely létezett Hanva határában, egy átkelőhely a Sajón. 1295-ben a település "Hanua" alakban szerepel. A község a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásterületének központja lett. E nemzetség szállásföldjén a 13. században 12 Hanva nevű falu alakult ki, ezt a sajátosságot ikerfalvaknak nevezzük. A középkorban a mai Templomdombon állt a nemzetség monostora, amely azonban nyomtalanul elpusztult.

A falu a 16. században a Hanvay, a Darvas család és más nemesek birtoka. Az 1773-as urbárium szerint 31 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. 1828-ban 117 házában 1352 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1851 szeptembere és 1868 között a falu református lelkésze volt Tompa Mihály költő. Tompa vendégeként itt töltötte 1855 nyarát családjával Arany János.

Vályi András szerint: "HANVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Darvas, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rozsnyótól 5, Putnoktól 1 1/2, Rimaszécstől pedig 1 mértföldnyire, réttye az egész Vármegyében leg jelesebb, mind terjedésére, mind pedig termékenységére nézve, legelővel a’ szomszéd helységeket is segíti, földgye termékeny, 3 nyomásbéli, erdeje tsekély, piatza Rozsnyón."[3]

Fényes Elek szerint: "Hamva, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Runya, alólról Lénárdfala helységek szomszédságában rónaságon; a helységnek fele ugyan valamivel emelkedettebb helyen fekszik. Van a reformatusoknak nagy templomjok. A lakosok száma 922-re megy. Mindnyájan magyarul eredetileg beszélnek. Van 32 urbéri, 48 6/8 majorsági telek, 900 hold legelő, erdő semmi; szántófölde a mellett hogy mindent, egyszersmind bő mértékben terem, szénája sok és jó; a marhatenyésztést kedveli a jómódu adófizető nép. Ezenkivül birják Darvas, Hanvai Sándor, Ferencz, Hevessi stb. urak. Ut. p. Putnok."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Hanva, sajóvölgyi magyar kisközség, 176 házzal és 852 ev. ref. vallású lakossal. E község már 1200-ban Hunth Zsigmondot uralta. 1323-ban Hanvay Miklós és Hunth Ádám, János és Sándor egyezséglevelében szerepel. 1352-ben kolostora is említve van, melynek azonban ma már nyoma sincsen; kétségtelen azonban hogy a kolostor a mai Darvas-féle kúria helyén állott, mert a háznak 1862-ben történt átalakítása alkalmával a kolostorra emlékeztető leleteket találtak. 1427-ben a Hanvayaknak 30 jobbágyportájuk volt itt, a mi azt bizonyítja, hogy akkor már tekintélyes község volt. 1550-ben Ferdinánd király új adományt ad a községre a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Sándor, Szkárosi, (másként Fityke) és a Kerepeczy családnak. Mivel e község szép leányairól volt híres, 1676-ban az egri pasa megparancsolta, hogy minden szép nőt vigyenek eléje. A kétségbeesett lakosok a vármegyétől kértek oltalmat és tényleg csak a vármegye erélyes közbelépése tudta meggátolni azt, hogy az egri pasa furcsa kivánsága teljesüljön. A pasa kivánságától a községbeli asszonyok és leányok annyira megijedtek, hogy a parancs ismétlésétől tartva, férfi-ruhába öltözködtek és évekig így jártak-keltek, ezzel akarva a törököket félrevezetni, míg végre a vármegye kénytelen volt a nőket a férfi-ruha viselésétől, súlyos büntetés terhe alatt eltiltani. A török idők emlékét tartja fenn a Hanvay József birtokán levő, u. n. "basa kútja". A község későbbi birtokosaiul megmaradtak a Hanvay és a Darvas családok és ma is azok. A községben levő két úrilak szintén e két család, illetőleg Hanvay Zoltán és özv. Darvas Pálné tulajdona. E községben élt és halt meg Tompa Mihály, kinek síremléke a templomdombon van felállítva. Hanvához tartoznak Ipolnok, Baranivölgy, Alsó és Csizi tanya, Hegyfő és Krizsán puszták. E két utóbbi azelőtt szintén község volt, illetőleg Krizsán puszta határán feküdt azelőtt Hanva község, mely a tatárjáráskor elpusztult és csak később telepitették a mai helyére. Az a rész maig is a "falu helye" nevet viseli. Hegyfő 1425-ben Hegy néven, a Szécsényiek birtoka és 1550-ben is szerepel Ferdinánd királynak fentemlített új adománylevelében. Krizsán 1427-ben Kyrsan néven szintén mint a Hanvayak birtoka van említve. Közelében feküdt hajdan Thukai község is, mely 1427-ben, de még 1476-ban is ugyancsak a Hanvay család birtoka volt. A községben levő ev. ref. templom 1848-ban épült. A posta Bánrévén van, a távíró és vasúti állomás Csizen."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 811-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 710 lakosából 616 magyar és 55 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanva témájú médiaállományokat.