Rónapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rónapatak (Rovné)
Rovné - Evanjelický kostol -1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Jaroslava Ďurove
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség129 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület9,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rónapatak (Szlovákia)
Rónapatak
Rónapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 20° 03′ 00″
Rónapatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rónapatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rónapatak (szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 30 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mellett (amiről a Meleghegyre vezető mellékúton lehet a faluba jutni).

Nyugatról Gömörhegyvég és Nyustya, északról Kopárhegy, északkeletről egy rövid szakaszon Poloszkó, keletről Ratkószuha, végül pedig délről Dobrapatak községekkel határos.

9,1573 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:[2]

  • Balogér (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km²;
  • Rónapatak (Rovné): 4,8365 km².

Története[szerkesztés]

A pászorok alapította település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1413-ban „Rownapathak” alakban történt. 1450-ben „Ronapathaka”, 1559-ben „Rowna”, 1571-ben „Rowno”, 1600-ban „Dobra Rowna” néven említik. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 12 portával bírtak a településen. A 17. századtól a murányi váruradalom része. A török támadások hatására lakói elmenekültek. 1773-ban 27 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÓNAPATAK. Boró. Tót falu Gömör Várm., földes Urai Gr. Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkóhoz egy mértföldnyire, határja sovány és hegyes, vagyonnyai meglehetősek.[3]

1828-ban 45 házában 392 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitbánya nyílott. Később a bánya egy részét víz árasztotta el, így a termelés lelassult.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rónapatak, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 35 házzal és 167 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Balogvár tartozéka és a Derencsényiek birtoka volt. Később a Széchiek lettek a földesurai, azután Wesselényi Ferencz, utána a Koháryak és végre a Coburgok, a kik itt ma is birtokosok. A község határában magnezit- és grafitbánya s savanyúvíz-forrás van. A községben levő ág. h. ev. templom 1832-ben épült. Ide tartozik Burda telep is. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.[4]

Az első világháború idején hadifoglytábor működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

1960-ban Balogér (Ratkovská Zdýchava) községet Rónapatakhoz csatolták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 182, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben Rónapatak 201 lakosából 179 szlovák nemzetiségű, illetve 158 evangélikus vallású.[5]

2001-ben 168 lakosából 165 szlovák volt.

2011-ben 137 lakosából 130 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 14.)
  5. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai