Rónapatak

Rónapatak (Rovné)
Rónapatak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1413
Polgármester	Jaroslava Ďurove
Irányítószám	982 67
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
Népesség
Teljes népesség	118 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	383 m
Terület	9,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 54″, k. h. 20° 03′ 06″48.581666666667, 20.051666666667
Rónapatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rónapatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Rónapatak (szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 30 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mellett (amiről a Meleghegyre vezető mellékúton lehet a faluba jutni).

Nyugatról Gömörhegyvég és Nyustya, északról Kopárhegy, északkeletről egy rövid szakaszon Poloszkó, keletről Ratkószuha, végül pedig délről Dobrapatak községekkel határos.

9,1573 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:

• Balogér (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km²;
• Rónapatak (Rovné): 4,8365 km².

Története

A pászorok alapította település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1413-ban „Rownapathak” alakban történt. 1450-ben „Ronapathaka”, 1559-ben „Rowna”, 1571-ben „Rowno”, 1600-ban „Dobra Rowna” néven említik. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 12 portával bírtak a településen. A 17. századtól a murányi váruradalom része. A török támadások hatására lakói elmenekültek. 1773-ban 27 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÓNAPATAK. Boró. Tót falu Gömör Várm., földes Urai Gr. Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkóhoz egy mértföldnyire, határja sovány és hegyes, vagyonnyai meglehetősek.”

1828-ban 45 házában 392 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitbánya nyílott. Később a bánya egy részét víz árasztotta el, így a termelés lelassult.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rónapatak, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 35 házzal és 167 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Balogvár tartozéka és a Derencsényiek birtoka volt. Később a Széchiek lettek a földesurai, azután Wesselényi Ferencz, utána a Koháryak és végre a Coburgok, a kik itt ma is birtokosok. A község határában magnezit- és grafitbánya s savanyúvíz-forrás van. A községben levő ág. h. ev. templom 1832-ben épült. Ide tartozik Burda telep is. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya.”

Az első világháború idején hadifoglytábor működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

1960-ban Balogér (Ratkovská Zdýchava) községet Rónapatakhoz csatolták.

Népessége

1910-ben 182, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1921-ben Rónapatak 201 lakosából 179 szlovák nemzetiségű, illetve 158 evangélikus vallású.

2001-ben 168 lakosából 165 szlovák volt.

2011-ben 137 lakosából 130 szlovák.

Nevezetességei

• Evangélikus temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1914-ben építették.
• Haranglába a 18. század végén épült.

Kapcsolódó szócikkek

• Balogér

Külső hivatkozások

• Rónapatak a régió honlapján
• E-obce.sk
• Obce info.sk