Rónapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rónapatak (Rovné)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Jaroslava Ďurove
Irányítószám 982 67
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 137 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 383 m
Terület 9,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rónapatak (Szlovákia)
Rónapatak
Rónapatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 20° 03′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rónapatak (szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 137 lakosából 130 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 30 km-re északkeletre fekszik, a Balog-patak (Blh) völgyében, a Nyustya-Jolsva közötti 526-os út mentén.

Nyugatról Gömörhegyvég és Nyustya, északról Kopárhegy, keletről Poloszkó és Ratkószuha, délről Dobrapatak községekkel határos.

9,1573 km²-es területre két kataszteri területre oszlik:[2]

  • Balogér (Ratkovská Zdýchava): 4,3208 km²
  • Rónapatak (Rovné): 4,8365 km²

Története[szerkesztés]

A pászorok alapította település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1413-ban "Rownapathak" alakban történt. 1450-ben "Ronapathaka", 1559-ben "Rowna", 1571-ben "Rowno", 1600-ban "Dobra Rowna" néven említik. A Derencsényi család birtoka volt, akik 1427-ben 12 portával bírtak a településen. A 17. századtól a murányi váruradalom része. A török támadások hatására lakói elmenekültek. 1773-ban 27 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a községben. 1828-ban 45 házában 392 lakos élt. A 19. század végén határában magnezitbánya nyílott. Később a bánya egy részét vaz árasztotta el, így a termelés lelassult. Az első világháború idején hadifoglytábor működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

A hozzá tartozó Balogért 1413-ban említik először. A települést a vlach jog alapján alapították. 1427-ban a Derencsényi családnak 3 portája volt a faluban. A 16. században a Bakos családé, később több nemesi család birtoka. 1773-ban 20 zsellér és 1 nincstelen család élt a községben. 1828-ban 30 házában 264 lakos élt, akik főként állattartással, faárukészítéssel foglalkoztak. A lakosság egy része bányász volt.

Vályi András szerint "RÓNAPATAK. Boró. Tót falu Gömör Várm., földes Urai Gr. Koháry, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkóhoz egy mértföldnyire, határja sovány és hegyes, vagyonnyai meglehetősek." [3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Rónapatak, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 35 házzal és 167 ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Balogvár tartozéka és a Derencsényiek birtoka volt. Később a Széchiek lettek a földesurai, azután Wesselényi Ferencz, utána a Koháryak és végre a Coburgok, a kik itt ma is birtokosok. A község határában magnezit- és grafitbánya s savanyúvíz-forrás van. A községben levő ág. h. ev. templom 1832-ben épült. Ide tartozik Burda telep is. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nyustya." [4]

1910-ben 182, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

1921-ben Rónapatak 201 lakosából 179 volt szlovák nemzetiségű, 158 evangélikus vallású[5]

1960-ban Balogér (Ratkovská Zdýchava) községet Rónapatakhoz csatolták.

2001-ben 168 lakosából 165 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
  5. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai