Balogiványi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balogiványi (Ivanice)
Ivanice - Reformovaný kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Polgármester Balyo Tibor
Irányítószám 980 42 (pošta Rimavská Seč)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség293 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület5,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogiványi (Szlovákia)
Balogiványi
Balogiványi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 15′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 15′
Balogiványi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogiványi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogiványi (szlovákul: Ivanice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 20 km-re délkeletre, a Balog patak bal partján található.

Története[szerkesztés]

1245-ben "Iwan" néven említik először. Valószínűleg ekkor alapították Milost fiai, akik egészen a 16. századig birtokolták a települést. További tulajdonosai a Széchy és Koháry család, később a Coburgok voltak. 1427-ben az adóösszeírásban "Ivanfalua" néven szerepel. 1773-ban 11 jobbágy és 4 zsellércsalád lakta.

Vályi András szerint: "IVÁNYI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rima Szécshez fél mértföldnyire, Csakó mellet, földgye mindent terem, piatzozása közel, 2 ’s 4 mértföldnyire is, legelője elég van."[2]

Fényes Elek szerint: "Ivány, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rima-Szécshez 1/2 órányira: 28 kath., 271 ref. lak. F. u. h. Coburg."[3]

1828-ban 34 házában 299 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1858-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész falu leégett. Református egyházi iskoláját 1906-ban az Andrássy család építtette.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Iványi, balogvölgyi magyar kisközség, 96 házzal és 382 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Ivánfalva volt a neve. Előbb a Koháry, majd a Coburg herczegi család birtoka lett. Református temploma 1796-ban épült. Ide tartozik Tőkés puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét ezután is megtartotta. 1938 és 1945 között megint Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 358-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 204 lakosából 194 magyar és 3 szlovák.[5]

2011-ben 224 lakosából 138 magyar, 33 roma és 28 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1796 és 1797 között épült.
  • A falu területén eddig kihasználatlan melegvizű források törnek fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 30.)

További információk[szerkesztés]