Balogiványi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Balogiványi (Ivanice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Turisztikai régióGömör
Rang község
Polgármester Balyo Tibor
Irányítószám 980 42 (pošta Rimavská Seč)
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 293 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület5,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogiványi (Szlovákia)
Balogiványi
Balogiványi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 15′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 15′
Balogiványi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogiványi (szlovákul: Ivanice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 20 km-re délkeletre, a Balog patak bal partján található.

Története[szerkesztés]

1245-ben "Iwan" néven említik először. Valószínűleg ekkor alapították Milost fiai, akik egészen a 16. századig birtokolták a települést. További tulajdonosai a Széchy és Koháry család, később a Coburgok voltak. 1427-ben az adóösszeírásban "Ivanfalua" néven szerepel. 1773-ban 11 jobbágy és 4 zsellércsalád lakta.

Vályi András szerint: "IVÁNYI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rima Szécshez fél mértföldnyire, Csakó mellet, földgye mindent terem, piatzozása közel, 2 ’s 4 mértföldnyire is, legelője elég van."[2]

Fényes Elek szerint: "Ivány, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rima-Szécshez 1/2 órányira: 28 kath., 271 ref. lak. F. u. h. Coburg."[3]

1828-ban 34 házában 299 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1858-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egész falu leégett. Református egyházi iskoláját 1906-ban az Andrássy család építtette.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Iványi, balogvölgyi magyar kisközség, 96 házzal és 382 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Ivánfalva volt a neve. Előbb a Koháry, majd a Coburg herczegi család birtoka lett. Református temploma 1796-ban épült. Ide tartozik Tőkés puszta. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét ezután is megtartotta. 1938 és 1945 között megint Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 358-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 204 lakosából 194 magyar és 3 szlovák.[5]

2011-ben 224 lakosából 138 magyar, 33 roma és 28 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1796 és 1797 között épült.
  • A falu területén eddig kihasználatlan melegvizű források törnek fel.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  5. [1]

További információk[szerkesztés]