Felsővály

	Felsővály (Vyšné Valice)
	Felsővály látképe
	; Felsővály zászlaja
	; Felsővály zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Első írásos említés	1247
Polgármester	Ján Záhorský
Irányítószám	982 52
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	257 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	232 m
Terület	13,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 20° 11′ 18″48.458333°N 20.188333°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 20° 11′ 18″48.458333°N 20.188333°E
	Felsővály weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővály témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Felsővály (1899-ig Felsővály-Bikszög, szlovákul: Vyšné Valice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. A mai település Felsővály és Bikszög egyesülésével jött létre.

Fekvése

Tornaljától 16 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

A település a 13. században nemesi faluként keletkezett, 1247-ben említik először. A pápai tizedjegyzék 1332-ben „Val", más forrás 1375-ben „Wal" alakban említi. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. század elején az adóösszeírások szerint lakói zsellérek voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van."^[2]

1828-ban 59 házában 502 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott fordittatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izü gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912 holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Birják a künlakó birtokosokon kivül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok. Ut. post. Tornalja."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Polyák, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya."^[4]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

A hozzá tartozó Bikszöget 1407-től említik, nemesi község volt. 1828-ban 246-an lakták. A 19. században egyesült Felsővállyal.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[5]
Év:	1995.	2005.	2015.	2025.
Lakosság	197	323	268	257
Különbség		+63,95 %	-17,02 %	-4,10 %

Népességi statisztikák^[5]
Év	2024.	2025.
Lakosság	255	257
Eltérés		+0,78 %

1910-ben 309-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűe k lakták.

2001-ben 298 lakosából 261 magyar volt.

2011-ben 331 lakosából 260 magyar, 28 szlovák és 10 cigány volt.

2021-ben 259 lakosából 206 (+20) magyar, 16 (+23) cigány, 24 (+6) szlovák és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Nevezetességei

Református temploma eredetileg 15. századi, mai formájában 1622-ben épült, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Fa haranglába szintén 17. századi.
A falu a festői szépségű Vály-völgyben fekszik.

Híres emberek

Itt született 1765. szeptember 30-án Vályi Nagy Ferenc református lelkész, egyházi író és költő.
Itt született 1843-ban és hunyt el 1904-ben Kupai Dénes református lelkész, egyházi író.