Gömörmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Rang község
Polgármester Levente Hubay
Irányítószám 982 52
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 99 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 211 m
Terület 6,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gömörmihályfalva (Szlovákia)
Gömörmihályfalva
Gömörmihályfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gömörmihályfalva (szlovákul: Gemerské Michalovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik.

Élővilága[szerkesztés]

A faluban két gólyafészek található. 2014-ben 2 fiókát számoltak össze az egyik fészekben.[2]

Története[szerkesztés]

1413-ban „Myhalfalwa" néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire."[3]

1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. A református templom 1772-ben épült. A községhez tartoznak Loponyi, Ablonczi és Morhó puszták. Az utóbbi már 1427-ben mint a Derencsényiek birtoka szerepel. 1480-on túl már nem találjuk nyomát. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[5]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Földműves szövetkezetét 1952-ben alapították, a lakosság többsége itt dolgozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 167-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 97 lakosából 76 magyar és 21 szlovák.

2011-ben 99 lakosából 78 magyar és 18 szlovák.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1810-ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró.
  • Itt született 1885-ben Forgon Mihály genealógus, történész, jogász.

Képtár[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • É. Kovács Judit 1992: Gömörmihályfalva. Debrecen.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat.