Gömörmihályfalva
| Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) | |
 | |
| Községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Polgármester | Levente Hubay |
| Irányítószám | 982 52 (pošta Kaloša) |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 6,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gömörmihályfalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 13″, k. h. 20° 12′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörmihályfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gömörmihályfalva (szlovákul: Gemerské Michalovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
A faluban két gólyafészek található. 2014-ben 2 fiókát számoltak össze az egyik fészekben.[2]
Története[szerkesztés]
1413-ban „Myhalfalwa" néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire."[3]
1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna."[4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. A református templom 1772-ben épült. A községhez tartoznak Loponyi, Ablonczi és Morhó puszták. Az utóbbi már 1427-ben mint a Derencsényiek birtoka szerepel. 1480-on túl már nem találjuk nyomát. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[5]
A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Földműves szövetkezetét 1952-ben alapították, a lakosság többsége itt dolgozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 167-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 97 lakosából 76 magyar és 21 szlovák.
2011-ben 99 lakosából 78 magyar és 18 szlovák.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1810-ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró.
- Itt született 1885-ben Forgon Mihály genealógus, történész, jogász.
Képtár[szerkesztés]
Kétnyelvű helységnévtábla
Címeres üdvözlőtábla
Alapiskola
Forgon Mihály-emlékszoba
Utcakép
Régi ház a községben
Temető
Bodon Ábrahám síremléke
Irodalom[szerkesztés]
- É. Kovács Judit 1992: Gömörmihályfalva. Debrecen
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
