Kecege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecege (Kociha)
Kecegei Önkormányzati hivatal
Kecegei Önkormányzati hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Polgármester Tatiana Klimová
Irányítószám 980 52
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület11,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 19° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 19° 56′ 40″
Kecege weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecege témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kecege (szlovákul: Kociha) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 12 km-re északnyugatra, a Rima jobb partján, a Kecegei patak torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1298-ban „Kechege” néven említik először. 1360-ban „Kecheke”, 1404-ben „Kechegew” alakban szerepel az írott forrásokban. A Jánoky és Jákóffy család birtoka volt. Később több nemesi család tulajdonában állt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és bognármesterséggel foglalkoztak. Egykor üveggyár és sörfőzde működött a községben.

Vályi András szerint: „KECZEGE. vagy Koczika. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Szent Iványi, és több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Rahonak szomszédságában, és annak filiája, Szeltzével, és Felső Szkálnokkal is határos, határja 3 nyomásbéli, földgye motsáros, meg termi középszerűen a’ kétszerest, búzát, rozsot, és zabot, réttyei igen termékenyek, erdők nélkül szűkölködik.[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Keczeghe, Gömör-Kis-Honth v. tót falu, Rahóhoz 1/2 órányira: 24 kath., 237 evang. lak. A rahói urak birják.[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Keczege, rimavölgyi kisközség, 59 házzal és 269, túlnyomó számban tót ajkú és ág. ev. h. vallású lakossal. E községnek a Jákóffy és a Jánoky, majd a Kende családok voltak a birtokosai. Most Széky Péternének, szül. Kende Erzsébetnek és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtokuk és az előbbinek régi kúriája. Az evangélikus templom 1856-ban épült. A község postája Gömörráhó, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya.[3]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 251, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosából 228 szlovák volt.

2011-ben 209 lakosából 183 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1858-ban Hüvössy Lajos evangélikus lelkész, dékán, régész, a rimaszombati múzeum egyik alapítója.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1856-ban torony nélkül épült, 1910-ben neoklasszicista stílusban megújították. Közelében alacsony harangtorony áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 21.)

További információk[szerkesztés]