Nagyrőce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyrőce (Revúca)
Gymnazium Revuca.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang város
Első írásos említés 1357
Polgármester Eva Cireňová
Irányítószám 050 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 12 828 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 352 m
Terület 38,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyrőce (Szlovákia)
Nagyrőce
Nagyrőce
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″
Nagyrőce weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrőce témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 50 km-re északkeletre, a Murány-folyó bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A városkát német telepesek alapították a 13. században. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése 1357-ből származik „Nagy Reucze” alakban. 1435ben „Rewcze”, 1453-ban „Noghrewche” néven említik. 1427-ben 70 adózó portája volt. A felvidéki vasgyártás egyik központja volt, 1556-ban 8 vaskohó működött a településen, ebben az évben a török kirabolta és felégette Nagyrőcét. Ezután 1690-ig a töröknek is adózott. 1557-ben városi rangot kapott. Német telepesei a 1718. századra a pusztítások és a szlovák betelepülés miatt elszlovákosodtak. 1690-ben már csak 33 család élt a településen, közülük 20 zsellér és 13 parasztcsalád volt. Ebben az időben alakultak első céhei, 1694-ben a csizmadiák, 1697-ben a molnárok alapítottak céhet. Jelentős vasércbányászattal, posztó- és szövőiparral rendelkezett. 1862-ben itt nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A város a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja is volt, szlovák gimnáziumát 1874-ben a magyar hatóságok betiltották.

Vályi András szerint „Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre.” [2]

Fényes Elek szerint „Rőcze (Nagy), Rauschenbach, Welka Rewucza, tót mv., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugotra 4 mfdnyire, a Rewucza és Jolsva vizek összefolyásánál: 524 kathol., 1342 evang. lak. Evang. anyaszentegyházzal. A kath. templom 2 tornyu, s benne egy 13-ik századbeli harang függ. Határa hegyes; lakosai földmivelésből, kézmüvességből, vasbányászatból, vászon- és gyolcsszövésből táplálják magukat. F. u. h. Coburg.” [3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásának székhelye. 1963-ban városi rangot kapott, 1996 óta újra járási székhely.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1897 lakosából 204 magyar és 1569 szlovák anyanyelvű volt. Kisrőcén 426 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 1817 lakosából 299 magyar és 1474 szlovák anyanyelvű volt. Kisrőcén 460 szlovák és 6 magyar anyanyelvű élt.

1900-ban 1812 lakosából 844 magyar és 933 szlovák anyanyelvű volt. Kisrőcén 501 szlovák és 4 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben 1925 lakosából 1000 magyar és 884 szlovák anyanyelvű volt. Kisrőcén 463 szlovák és 8 magyar anyanyelvű élt.

1921-ben 1663 lakosából 240 magyar és 1294 csehszlovák volt. Kisrőcén 477 csehszlovák és 4 magyar élt.

1930-ban 1691 lakosából 119 magyar és 1415 csehszlovák volt. Kisrőcén 554 csehszlovák és 1 magyar élt.

1991-ben 14 232 lakosából 457 magyar és 13 054 szlovák volt.

2001-ben 13 466 lakosából 291 magyar és 12 405 szlovák volt.

2011-ben 12 828 lakosából 10 948 szlovák, 360 roma és 189 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 14. századi eredetű Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt gótikus római katolikus temploma, korabeli értékes szárnyasoltárral. Eredetileg két tornya volt, az alacsonyabb torony 1892-ben egy tűzvészben égett le.
  • Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1788-ban építették.
  • Az első szlovák nyelvű gimnázium 18. századi épülete. Eredetileg rokokó kúria volt. 1862 és 1874 között itt működött az első szlovák középiskola, ahol ez idő alatt 566 diák tanulhatott.
  • A városháza épülete 1809-ben épült klasszicista stílusban.
  • A városi kórház 1875 és 1877 között épült fel, neoklasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]