Gerlice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerlice (Hrlica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Július Švihla
Irányítószám 982 66
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 80 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 439 m
Terület 5,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerlice (Szlovákia)
Gerlice
Gerlice
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 42″, k. h. 20° 03′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 42″, k. h. 20° 03′ 02″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlice (szlovákul: Hrlica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 80 lakosából 76 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. században pásztorok településeként keletkezett 1413-ban "Gerlyche" alakban említik először. 1559-ben "Gerlicza" a neve. A Derencsényi család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi váruradalomé. A 17. század közepén lakosainak száma jelentősen emelkedett. A közeli bányákban és kohókban dolgoztak, illetve szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. 1828-ban 70 házában 597 lakos élt. A 19. század első felében határában vasolvasztó kezdett működni és 1872-ig üzemelt.

Vályi András szerint "GERLITZE. Elegyes Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, birtokosai G. Koháry, és más Urak, lakosai evangelikusok, fekszik Ratkóhoz más fél órányi járó földre, határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős, fonással, ’s szövéssel is foglalatoskodnak lakosai, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gerlicza, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz éjszakra egy órányira: 6 kath., 591 evang. lak., kik durva fejér posztót, bocskorhoz lábtekerőt készitnek, s hegyoldalban fekvő földeiket szorgalmatosan mívelik. F. u. a Derencsényi örökösök. Ut. p. Rozsnyó." [3]

1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

2001-ben 82 lakosából 80 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1899-ben épült neoklasszicista stílusban.

Híres emberek[szerkesztés]

1904-ben itt is gyűjtött népdalokat Bartók Béla zeneszerző.

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]