Gerlice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerlice (Hrlica)
Hrlica - ulica obce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Július Švihla
Irányítószám 982 66
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség77 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület5,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerlice (Szlovákia)
Gerlice
Gerlice
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 42″, k. h. 20° 03′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 42″, k. h. 20° 03′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlice témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlice (szlovákul: Hrlica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 8 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. században pásztorok településeként keletkezett, 1413-ban „Gerlyche” alakban említik először. 1559-ben „Gerlicza” a neve. A Derencsényi család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi váruradalomé. A 17. század közepén lakosainak száma jelentősen emelkedett. A közeli bányákban és kohókban dolgoztak, illetve szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERLITZE. Elegyes Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, birtokosai G. Koháry, és más Urak, lakosai evangelikusok, fekszik Ratkóhoz más fél órányi járó földre, határja közép termékenységű, réttye, legelője meglehetős, fonással, ’s szövéssel is foglalatoskodnak lakosai, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 70 házában 597 lakos élt. A 19. század első felében határában vasolvasztó kezdett működni és 1872-ig üzemelt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Gerlicza, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz éjszakra egy órányira: 6 kath., 591 evang. lak., kik durva fejér posztót, bocskorhoz lábtekerőt készitnek, s hegyoldalban fekvő földeiket szorgalmatosan mívelik. F. u. a Derencsényi örökösök. Ut. p. Rozsnyó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerlicze, ratkóvölgyi tót kisközség, 58 házzal és 331 ág. h. ev. vallású lakossal. 1413-ban már a mai nevén említik, mint a Derencsényiek birtokát. A Derencsényi örökséggel azután a Koháry család kezébe került és ezekről a Coburg herczegi családra szállott, mely itt ma is birtokos. A mult században lakosainak nagy része durva fehér-posztó készítésével foglalkozott. Volt itt vasgyár is, mely azonban 1872-ben megszűnt. 1898-ban, hat ház kivételével, az egész község leégett. Ág. h. ev. temploma, a réginek a helyén, 1899-ben épült. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Nagyrőcze.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 82 lakosából 80 szlovák volt.

2011-ben 80 lakosából 76 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1899-ben épült neoklasszicista stílusban.

Híres emberek[szerkesztés]

1904-ben itt is gyűjtött népdalokat Bartók Béla zeneszerző.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]