Kisvisnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisvisnyó (Višňové)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1343
Polgármester Borsodi Zoltán
Irányítószám 982 63
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 60 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 252 m
Terület 8,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvisnyó (Szlovákia)
Kisvisnyó
Kisvisnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 20° 11′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 20° 11′ 22″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvisnyó (szlovákul: Višňové) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 15 km-re délre, a Turóc-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Visnyót 1296-ban „Wysnow” néven említik először. 1328-ban „Wysnyo”, 1487-ben „Wysnye” alakban említik. 1394-ben a Szkárosi család birtoka, a 16. századtól több nemesi család tulajdona. A 18. század elején súlyos pestisjárvány sújtotta. 1710-ben csak 10 lakosa volt. 1828-ban 31 házában 254 lakosa élt. 1837-ben 267-en lakták. Lakói állattartással és fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Visnyó, Gömör v. magyar-tót falu, Gömör és Ratkó között, mindegyiktől 1 1/2 mfdnyire: 248 ref., 19 evang. lak. Határa termékeny. F. u. többen. Ut. p. Tornalja.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Visnyó, ratkóvölgyi magyar kisközség, 34 házzal és 165, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E község benne van már 1323-ban Hanvai Miklós és Hunch Ádám, János és Sándor egyezséglevelében. 1427-ben Wysnow néven említik. 1550-ben Ferdinánd király új adománylevelet ad reá a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi és Kerepeczi családoknak. A Hanvay és a Soldos családon kívül az újabb korban még a Farkas, Sebe, Rathó és a Kubinyi család-ok is birtokosai voltak. Az ev. ref. templom 1834-ben épült. A községhez tartozó Szurancs és Strázsa nevű dűlők külön községek emlékét tartják fenn. Mind a kettő még a XVI. század elején virágzó község 106volt, de a török világban elpusztult. A hagyomány szerint tulajdonképen a mostani Strázsa dűlőn állott azelőtt Visnyó község. Ide tartoznak Boroszló és Eskeranna puszták. A község postája Szkáros, távírója és vasúti állomása Tornallya.[3]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 145-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 55 lakosából 29 magyar és 13 szlovák.

2011-ben 60 lakosából 30 magyar, 20 szlovák és 5 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1834-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]