Kisvisnyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisvisnyó (Višňové)
Višňové - Reformovaný kostol -1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1343
Polgármester Borsodi Zoltán
Irányítószám 982 63
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség70 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület8,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvisnyó (Szlovákia)
Kisvisnyó
Kisvisnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 20° 11′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 20° 11′ 22″
Kisvisnyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvisnyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisvisnyó (szlovákul: Višňové) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 15 km-re délre, a Turóc-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Visnyót 1296-ban „Wysnow” néven említik először. 1328-ban „Wysnyo”, 1487-ben „Wysnye” alakban említik. 1394-ben a Szkárosi család birtoka, a 16. századtól több nemesi család tulajdona. A 18. század elején súlyos pestisjárvány sújtotta. 1710-ben csak 10 lakosa volt. 1828-ban 31 házában 254 lakosa élt. 1837-ben 267-en lakták. Lakói állattartással és fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Visnyó, Gömör v. magyar-tót falu, Gömör és Ratkó között, mindegyiktől 1 1/2 mfdnyire: 248 ref., 19 evang. lak. Határa termékeny. F. u. többen. Ut. p. Tornalja.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Visnyó, ratkóvölgyi magyar kisközség, 34 házzal és 165, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E község benne van már 1323-ban Hanvai Miklós és Hunch Ádám, János és Sándor egyezséglevelében. 1427-ben Wysnow néven említik. 1550-ben Ferdinánd király új adománylevelet ad reá a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi és Kerepeczi családoknak. A Hanvay és a Soldos családon kívül az újabb korban még a Farkas, Sebe, Rathó és a Kubinyi család-ok is birtokosai voltak. Az ev. ref. templom 1834-ben épült. A községhez tartozó Szurancs és Strázsa nevű dűlők külön községek emlékét tartják fenn. Mind a kettő még a XVI. század elején virágzó község 106volt, de a török világban elpusztult. A hagyomány szerint tulajdonképen a mostani Strázsa dűlőn állott azelőtt Visnyó község. Ide tartoznak Boroszló és Eskeranna puszták. A község postája Szkáros, távírója és vasúti állomása Tornallya.[3]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 145-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 55 lakosából 29 magyar és 13 szlovák.

2011-ben 60 lakosából 30 magyar, 20 szlovák és 5 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1834-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)