Lévárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lévárt (Leváre)
Leváre -2a.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Halász Márta
Irányítószám 982 62
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség86 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület7,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lévárt (Szlovákia)
Lévárt
Lévárt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 20° 15′ 15″
Lévárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévárt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lévárt (szlovákul Leváre, korábban Strelnice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tornaljától 11 km-re északra, a Keleti-Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás után területe a gyepűrendszer része volt. Első írásos említése 1427-ből származik „Lewart" néven. A 16. század második felében a Bebek család birtoka, később a Csákyaké lett. Régi fatemploma 1732-ben épült, helyére 1873-ban építették fel a mai templomot. Egykor híres fazekasfalu, azonban mára már kihalt ez a mesterség.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉVÁRT. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Czékus Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Deretsknek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, 1/3 része soványas, legelője elég, piatza közel, fája mind a’ két féle van ’s némellyek tserép edényeket tsinálnak."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lévárt, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Gömörhöz észak-nyugotra 1 mfld.. 390 kath., 101 evang. lak. Határa részint dombos, részint róna; van makkos erdeje, s egy hideg ásványos forrása, melly köszvényben, sebekben foganatosnak tapasztaltatik. F. u. a Csernyus nemzetségbeliek."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Lévárt, túróczvölgyi magyar kisközség, 67 házzal és 309 róm. kath. lakossal. 1427-ben a Bebek család birtoka. Későbbi birtokosai a Csernyus, Thuránszky és a Hevessy családok. Most dr. Hartl Sándornak van itt nagyobb birtoka és úrilaka, melyet a Thuránszky család építtetett. A községhez tartozik Lévárt fürdő is, mely hajdan nagyon látogatott hely volt. A forrást Csernyus Pál fedezte fel és ő volt a fürdő alapítója. Őt magát is ide temették és síremléke ma is fennáll. A fürdő mai tulajdonosa Hevessy Bertalanné. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 277-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 104 lakosából 88 magyar, 10 szlovák és 6 cigány.[5]

2011-ben 100 lakosából 86 magyar és 13 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Látogatása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1873-ban épült.
  • Nepomuki Szent János kápolna.
  • Falumúzeuma a község lakóinak egykori életét, használati tárgyait mutatja be.
  • A községben a népi építészet néhány szép példája látható.
  • Gyógyforrását Csernyus Pál fedezte fel és fürdőt alapított itt. Langyos meszes vize főleg ízületi bántalmak ellen volt hatásos. A valaha nyüzsgő fürdőélet mára már a múlté, a fürdő csaknem eltűnt, teljesen leromlott állapotban van.
  • Ujváry Zoltán 1991-ben megjelent Szülőföldön hontalanul című művében egy lévárti család sorsán keresztül dolgozta fel a Beneš-dekrétumok általi jogfosztottság korszakának eseményeit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  5. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 1.)

További információk[szerkesztés]