Turcsok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turcsok (Turčok)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rangközség
PolgármesterTatiana Belánová
Irányítószám049 18
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRA
Népesség
Teljes népesség287 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság336 m
Terület14,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 26″, k. h. 20° 08′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 26″, k. h. 20° 08′ 55″
Turcsok weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcsok (szlovákul: Turčok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 9 km-re délkeletre, a Turóc-patak völgyében található.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század közepén a vlach jog alapján keletkezett, első írásos említése 1427-ben „Chirkeuagasa” alakban történt. A rákosi váruradalom része volt, 1567-ig a Bebek család birtoka. 1555-ben a török az egész falut elpusztította és csak 1612-ben telepítették be újra. A 17. században a Csáky család birtoka, akik a Sturman családnak adták zálogba. 1740-ben „Thwrczok”, 1773-ban „Turczok” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 18. században határában vasércet bányásztak. Lakói állattartással, favágással, bányászattal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURCSOK. Tót falu Gömör Várm. földe Ura Sturmman Uraság, lakosai többfélék, fekszik Rákoshoz közel, mellynek filiája; határja hegyes, néhol sovány, legelője, fája elég van, piatza közel; lakosai szénégetők, és hévérek.[2]

1828-ban 97 házában 819 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Turcsok, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Zeleznik hegyétől északra: 48 kath., 801 evang. lak. Evang. szentegyház. Gazdag vasbányák. A földek fordulóra nincsenek osztva, hanem mindenki a magáét szabadon használja. F. u. a Sturmann nemzetségbeliek. Ut. post. Rimaszombat.[3]

Turcsokhoz további két településrész tartozik: Kríž és Železník, melyek bányásztelepként keletkeztek a 19. század végén.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Turcsok, a Vashegy alatt fekvő tót kisközség, 114 házzal és 678 ág. ev. vallású lakossal. Legrégibb földesurai a Csákyak voltak, azután a Sturman és Czékus család szereztek itt részeket. Most hisnyai Heinzelmann Alfrédnak és a rimamurány-salgótartjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka és bányája s a m. kir. kincstárnak bányaüzem-vezetősége. Az ág. ev. templom 1745-ben épült. A község postája Hisnyoviz, távírója és vasúti állomása Nagyrőcze.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

A háború után lakóinak többsége a közeli vasércbányákban dolgozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 841-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 244 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 275 lakosából 251 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1786-ban épült klasszicista stílusban.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.