Sebespatak (Szlovákia)
| Sebespatak (Rožňavské Bystré) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1318 |
| Polgármester | Želmíra Gonosová |
| Irányítószám | 049 31 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 597 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 391 m |
| Terület | 7,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sebespatak
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 20° 26′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 20° 26′ 30″ | |
| Sebespatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sebespatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sebespatak (1899-ig Bisztró, szlovákul: Rožňavské Bystré, németül: Neuhaus) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Rozsnyótól 7 km-re, nyugatra található.
Története[szerkesztés]
A 13. század második felében keletkezhetett, első írásos említése 1318-ban „Sebuspopotak” néven történt. 1362-ben „Sebespatak”, 1602-ben „Biztro alias Sebespatak” alakban szerepel az írott forrásokban. A csetneki Bebek család birtoka, majd a krasznahorkai váruradalom része. Ősi bányásztelepülés, ahol kezdetben aranyat, ezüstöt, később rezet és vasat bányásztak. Lakói a bányászaton kívül főként földműveléssel, favágással, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. A 16. században a török elpusztította a falut és elnéptelenedett. A 17. században a Balogh, a 18. században az Andrássy család birtoka volt. 1710-ben a pestisjárvány 155 áldozatot követelt. 1720-ban csak 9 család élt a községben. 1828-ban 48 házában 415 lakos élt.
Fényes Elek geográfiai szótárában: „Bisztró vagy Sebespatak, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Csetnek és Rozsnyó közt, mindeniktől egyenlő távolságra: 26 kath., 389 evang. lak. – Földe, rétje lehetős; erdeje van; a hegyeiben vasat, rezet ásnak. F. u. a csetneki uradalom.”[2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Sebespatak, a gencsi patak mellett fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 84 házzal és 439 ág. ev. h. vallású lakossal. 1362-ben a Csetnekiek birtoka. 1666-ban a Balogh család kezén van, azután az Andrássyak szerzik meg; a mult század elején a Rokfalussyak és a Kirinyiek is bírnak benne részeket. Most gr. Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Azelőtt a községnek Bisztró volt a tót neve. A községhez tartozó hegyek vasérczet és rezet tartalmaznak. 1896-ban az egész falu leégett. Ág. h. ev. temploma 1844-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.”[3]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 455, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 585 lakosából 568 szlovák volt.
2011-ben 619 lakosából 542 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1844-ben épült klasszicista stílusban. Késő barokk oltára a 18. század második felében készült.
További információk[szerkesztés]
- A község információs oldala
- E-obce.sk
- Rövid ismertető /magyar/
- A község a régió honlapján[halott link]
- Községinfó
- Sebespatak Szlovákia térképén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
