Ugrás a tartalomhoz

Veszverés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veszverés (Gemerská Poloma)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1282
PolgármesterMiroslav Michalka
Irányítószám049 22
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség1945 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület57,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 48″, k. h. 20° 28′ 31″48.713333°N 20.475278°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 48″, k. h. 20° 28′ 31″48.713333°N 20.475278°E
Veszverés weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veszverés (szlovákul: Gemerská Poloma) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Kisveszverés és Nagyveszverés egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 7 km-re északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a 13. század végén alapították. Veszverés első írásos említése 1282-ben „Vezuerez” néven történt. 1427-ben „Wesweres” néven említik, azonban 1470-ben már megjelenik Kisveszverés is a forrásokban „Also Wezweres” alakban.

Nagyveszverést a 14. század elején telepítették be, a Bebek család birtoka volt. 1556-ban „Polomka”, 1563-ban „Polom”, 1566-ban „Nagwezwereos”, 1580-ban „Velyka Polon”, 1680-ban „Nagy Polom aliter Superior Veszveres” néven említik. 1427-ben 32 portája adózott. 1557-ben a töröknek fizetett adót, lakóinak nagy része elmenekült. A név változásából kikövetkeztethető, hogy a kezdetben magyar faluba a 16. században szlovákok érkeztek. A 16. század végétől a krasznahorkai váruradalom része. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, szénégetéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1828-ban 96 házában 722 lakos élt, akik erdei munkákból és a környék üzemeiben végzett munkából éltek. 1873-ban és 1875-ben mindkét településen súlyos kolerajárvány pusztított, melynek több mint 150 áldozata volt. 1893-ban mintegy 50 ház égett le a faluban.

Kisveszverés a 14. században keletkezett Veszverés területéből. 1470-ben említik először. A Bebek család birtoka, majd a 16. század végétől a krasznahorkai váruradalom része. Lakói mezőgazdasággal, favágással, pásztorkodással foglalkoztak. 1828-ban 81 házában 547 lakos élt. 1863-ban, 1888-ban és 1908-ban tűzvészek pusztítottak a faluban. 1888-ban mindössze három ház maradt épen, 1908-ban pedig a faluval együtt az új iskolaépület is leégett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „K. és N. Veszveres. Két tót falu Gömör Várm. földes Urok Gr. Andrásy Uraság, lakosaik többfélék; Kis Veszveres Nagynak filiája; amabban van deszka, fűrész malom, és réz olvasztó ház is; földgyeiknek egy része hegyes, a’ többi pedig középszerű; vas műhelyeik vagynak a’ saját, és szomszéd határokban, piatzok két, ’s három mértföldnyire.”[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Veszverés (Kis- és Nagy-), (Mala-Poloma és Welka-Ploma), Gömör v. két tót falu, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: az első 72 kath., 475 ev.; a második 211 kath., 563 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplommal. Határa messze kiterjedt; erdejök, legelőjök bő, de a sok hegy miatt földjök kevés. Lakosai híres fuvarosok, s Posonig is eljárnak. F. u. a gr. Andrásy nemzetség.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisveszverés, sajómenti tót kisközség, 115 házzal és 596, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1327-ben már nagyobb község volt, mert ez időben a Pelsőczieknek már 23 jobbágyportájuk volt itt. A Bebekek többi birtokaival együtt ez is az Andrássyak uradalmába jutott. 1757-ben Gömöry János zálogos birtoka volt, de azután ismét visszakerült az Andrássyak kezére. 1650 körül a Szontágh családnak itt már bányái voltak. Azelőtt tót neve is volt a községnek: Mala-Poloma. Templom nincs a községben. Romokban hever régi kath. temploma, mely még a vallásvillongások korában pusztult el. A község postája Nagyveszverés, távírója és vasúti állomása Veszverés.

Nagyveszverés, a Sajó mentén fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 162 házzal és 796, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. E községben 1427-ben a pelsőczi Bebekeknek már 32 jobbágyportájuk volt, a mi azt bizonyítja, hogy akkor már a nagyobb helységek közé tartozott. Valószínü, hogy a mai két Veszverés akkoriban egy községet alkotott. Később a Bebekek többi birtokaival együtt az Andrássyak tulajdonába került és most is gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb erdőbirtoka. 1757-ben Gömöry János zálogos birtoka volt. A község mai elnevezése ősrégi, de Welka-Poloma tót neve is ismeretes volt. Lakosainak nagy része régebben fuvarozással foglalkozott és a „Polumai fuvarosok” híresek voltak. Két templom van a községben. Az ág. h. ev. templom 1787-ben, a róm. katholikus 1808-ban épült. E templom sírboltjában nyugszik gróf Andrássy József és fia Károly. Ide tartozik a szulova-aljai fűrésztelep. Szulován van a gróf Andrássy Géza vadászkastélya, mely a nyár egy részén a grófi családnak kedvelt tartózkodási helye. A községben van posta és vasúti megállóhely.”[4]

1920-ig Gömör és Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

1944. október 16-án a falu közelében zuhant le egy szovjet repülőgép. A két települést 1945. január 23-án szabadította fel a 2. ukrán front kötelékében harcoló 4. román hadsereg. Kis- és Nagyveszverést 1958. január 16-án egyesítették. Az 1968-as szovjet megszállás közbeni eseményekben Štefan Ciberaj helyi lakos hunyt el.[5]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben Kisveszverésnek 644, Nagyveszverésnek 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1975-en lakták: 1885 szlovák, 56 cigány és 12 magyar.

2011-ben 2056 lakosából 1915 szlovák, 75 cigány és 14 magyar.

2021.ben 1945 lakosából 1861 szlovák, 23 cigány, 10 magyar (0,5%), 7 cseh, 2 német, 3 egyéb, 39 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban. Tornya a 19. század végén épült neoromán stílusban.
  • Az evangélikus lelkészség épülete 1784 körül épült. Az épület Peter Kellner Hostinský szlovák költő szülőháza.
  • Kisveszverés barokk harangtornya 18. századi, eredetileg a régi templom mellett állt.
  • Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1802-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 15. századi gótikus harangja van. Késő barokk szószéke 18. századi. 1898-ban az egész templomot megújították.
  • A rozsnyó-iglói út melletti régi vendéglő a 18. század második felében épült.
  • 1960-ban emlékművet állítottak a szlovák nemzeti felkelés emlékére a repülőgép lezuhanásának helyén.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
  5. August 1968
  6. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)

További információk

[szerkesztés]