Hárskút (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hárskút (Lipovník)
Hárskút látképe északnyugat felől
Hárskút látképe északnyugat felől
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1364
Polgármester Robert Anna
Irányítószám 049 42
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség
  • 511 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 540 fő (2001) +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület12,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hárskút (Szlovákia)
Hárskút
Hárskút
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″
Hárskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt még magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna megyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.)

A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű."[2]

1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó."[4]

A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 540 magyar lakta.

2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák.

2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Lipovník
A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút (Szlovákia) témájú médiaállományokat.