Hárskút (Szlovákia)
| Hárskút (Lipovník) | |||
 | |||
| Hárskút látképe északnyugat felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1364 | ||
| Polgármester | Robert Anna | ||
| Irányítószám | 049 42 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 508 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 360 m | ||
| Terület | 12,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″48.628611°N 20.620833°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″48.628611°N 20.620833°E | |||
| Hárskút weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna vármegyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.)
A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű."[2]
1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó."[4]
A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 544 | 507 | 499 | 508 |
| Különbség | -6,80 % | -1,57 % | +1,80 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 509 | 508 |
| Eltérés | -0,19 % |
1910-ben 540 magyar lakta.
2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák.
2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák.
| Lakosok száma | 540 | 511 | 537 | 509 | 508 |
| 2001 | 2017 | 2021 | 2024 | 2025 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a régi, román stílusú templom felhasználásával épült gótikus stílusban. 1721-ben és 1856-ban átalakították és 1894-ben bővítették. Búcsújáróhely ünnepe a Rózsafüzér királynője.
- Plébániája az egykori kolostor alapjain 1787-ben épült, 1894-ben átalakították.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hárskút északi szélén
Jellegzetes régi ház Hárskúton
Hárskúti utcakép
Községi hivatal
Élelmiszerüzlet
Katolikus templom
Szűz Mária-szoborfülke
Katolikus templom
A templom bejárata
Katolikus templom
Utcakép
Utcakép
Katolikus templom
Feszület a falu szélén
Címeres üdvözlőtábla
Vasútállomás
Tájkép Hárskúttól északra (háttérben Krasznahorka vára)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2017. június 1.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Hivatalos oldal
- Hárskút búcsújáróhely (képes ismertető)
- Hárskút- Rövid képes ismertető /magyar/
- Községinfó
- E-obce.sk
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
|  | |
