Torna vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Torna vármegye (13. század1881)
Központ Torna
Népesség
Népesség 23 176 (1869)
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület618,04  km2
Térkép
Torna vármegye térképe
Torna vármegye térképe

Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszát takarja. Névadója a meredek hegyen álló, tatárjárás után épített tornai vár.

Története[szerkesztés]

Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el.

A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (17851790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (18501860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven.

Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva. 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel.

A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak.

1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt.

A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től az Edelényi kistérséghez.

Torna vármegye két járása 1873-ban
Abaúj-Torna vármegye Tornai járása 1914-ben
A mai országhatár piros színnel

Települések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b A csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]